A női törvényhozók közel fele, a női újságírók több mint háromnegyede tapasztalt már online zaklatást, a dezinformációs kampányok pedig növekvő fenyegetést jelentenek. Vajon a mesterséges intelligencia csak mélyíti a problémát, vagy még segíthet is kiszűrni a bántó és hamis tartalmakat?

‘Nők a közéletben: Mennyit kell tűrni az online térben?’ címmel tartottak beszélgetést december 9-én az Európa Pontban a nők elleni online zaklatás témájában, az Európai Parlament által megrendezett nemek közötti egyenlőség hetének keretében.

„ Az internetes erőszak terjedésével párhuzamosan a női közszereplők elleni támadások gyakorisága is nagyon-nagyon megnőtt, sőt mindennapos fenyegetéssé vált. Ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb nő indul politikusként választáson vagy visel politikai, közéleti tisztséget”

– mondta nyitóbeszédében Lővei Andrea, az EP magyarországi kapcsolattartó irodájának vezetője.

Az eseményt Lővei Andrea, az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának vezetője nyitotta meg, majd Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Sáfrány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke és Vasali Zoltán, a Milton Friedman Egyetem oktatója beszélgetett, Inotai Edit újságíró, az Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Központ (CEID) főmunkatársának moderálásával. Fotó: Veszely Bence

Az ENSZ adatai szerint az Európai Unióban minden tizedik nő arról számol be, hogy tapasztalt már internetes zaklatást. Ez magában foglalja a nem kívánt és/vagy sértő, szexuális tartalmú e-maileket vagy SMS-eket, illetve a közösségi oldalakon történő sértő és/vagy nem megfelelő közeledést.

A közszereplők közt azonban ez az arány még magasabb: női újságírók 73 százaléka, a női törvényhozók 44 százaléka szenvedett már el online zaklatást.

Az UNESCO adatai szerint a megkérdezett újságírók 20 százaléka mondta azt, hogy az online erőszak valamilyen módon az offline térbe is átszűrődött. 25 százalékuk tapasztalt fizikai fenyegetést, 18 százalékuk szexuális zaklatást. A női újságírókat ért támadásokat leggyakrabban olyan munkájuk váltotta ki, ami a genderrel vagy a nemek közötti egyenlőség témájával foglalkozott (49%), ezt követte a politika és a választások (44%), valamint az emberi jogok és a szociálpolitika (31%).

Ezzel kapcsolatban Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke személyes tapasztalatait is megosztotta a beszélgetésen: szerinte ma Magyarországon szinte minden, közéleti kérdésben megnyilatkozó nővel történik ilyen eset, pártszimpátiától és világnézettől függetlenül.

„ 2015-16-ban különösen sok személyes üzenetet kaptam, amikor a Helsinki Bizottság és én személyesen is sokat szerepeltem a sajtóban az akkori menekültválság kapcsán. Amikor az ember több tucatnyi zaklató üzenetet kap nagyon jól beazonosítható küldőktől (és láthatom ezeknek az embereknek a családi fotóit, a karácsonyi szeretetteljes perceit, ugyanakkor veszik a fáradságot, hogy hangüzenetben küldjenek nekem kifejezetten undorító dolgokat), az nem jó érzés”

– mondta Pardavi.

Szerinte ezeknek az üzeneteknek a célja a megfélemlítés, azt akarják elérni, hogy az adott személy húzódjon vissza a közéletből.

A beszélgetés résztvevői több konkrét példát is felhoztak:

Egy tavalyi cikkünkben már írtunk egy kutatásról, amiben öt országban vizsgálták a gender dezinformációs kampányokat.

Gender dezinformációnak nevezzük a női politikusok, újságírók, aktivisták, és közéleti személyiségek ellen irányuló támadásokat, amikben megtévesztő vagy hamis információkat és képeket terjesztenek az adott személyről.

A kutatás magyar részében kifejtik, hogy a politikai kampányok adatai az EU-ban és az USA-ban is azt mutatják, hogy a női politikusokat nagyobb valószínűséggel célozzák meg online zaklatások és dezinformációk. Ezek a támadások gyakran a nők jellemére és szexualitására összpontosítanak. A kutatás szerin Magyarországon az ellenzéki politikusnők vannak leginkább kitéve az ilyen jellegű támadásoknak, különösen azok, akik kiállnak az LMBTQ-jogok, a nők jogai és a kisebbségi jogok mellett.

“Manapság már bárki kommentelhet névtelenül, küldhet bántalmazó üzenetet, hamisíthat fényképeket, vagy készíthet deepfake videót”

– mondta még a beszélgetés előtt Lővei Andrea.

Sáfrányi Réka szerint a 2022-es választások idején (amikor ráadásul kevésbé volt szabályozva a közösségi média az EU-ban) megfigyelhető volt, hogy a nőket sokszor a testükre, kinézetükre, intelligenciájukra utaló megjegyzésekkel támadták az online térben, akár manipulált képekkel is. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnesről például egy olyan szerkesztett képet terjesztettek, amin egy csadorban látható:

Forrás: X

„ Valószínűleg mesterséges intelligenciával ezeket a bántalmazó képformátumokat könnyebb lesz előállítani”

– mondta Vasali Zoltán a beszélgetésen. Idén nyáron többek között erre a veszélyre is reagálva fogadott el az EU új szabályozásokat a mesterséges intelligenciára vonatkozóan.

Vasali azonban hozzátette, hogy a mesterséges intelligenciát nemcsak a hamis tartalmak előállítására, hanem a zaklató és sértő kommentek kiszűrésére is lehet használni.

Pardavi Márta egyetértett abban, az AI-nak számos veszélye mellett sok előnye is lehet:

„ Pont a zaklató jellegű tartalmak kiszűrésére is meg lehet tanítani. Mindig azt szokták mondani az ilyen témáknál, hogy igen, csak az a kérdés, hogy ki tanítja, hogy mennyire lesz érzékeny a masina.”

(Címlapi kép forrása: Veszely Bence)