Bakondi György azt mondta, a 27-ből csak 9 tagállam készített végrehajtási tervet a migrációs paktumhoz. Egy EU-s dokumentum szerint azonban egyedül a magyar kormány nem működik együtt az Európai Bizottsággal.

„A nemzetállamok számára nem megoldás a migrációs paktum” – ezzel a címmel jelent meg egy szöveg a kormany.hu-n és az MTI-n szeptember 3-án. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadójaként dolgozó Bakondi György M1-es interjújára hivatkozó cikk szerint az EU tavaly elfogadott, 2026-ban életbe lépő migrációs paktumához kapcsolódó „végrehajtási tervet épp a közelmúltban kellett felterjeszteniük a tagállamoknak a brüsszeli központba.”

„A huszonhét tagállamból kilencen küldték fel a tervüket, a többiek nem készítették el, vagyis a nemzetállamok szemmel láthatóan és a gyakorlat által mutatottan nem találják megoldásnak azt, amit a migrációs paktum tartalmaz”

– folytatja Bakondit idézve az MTI.

Azt az állítást, hogy a 27-ből csak 9 ország adott le végrehajtási tervet a migrációs paktumhoz, Bakondi György a HírTv-ben is megismételte szeptember 5-én.

Az Európai Bizottság júniusi közleménye szerint addig 25 ország adott le végrehajtási tervet a migrációs paktumhoz, és egyedül Magyarország nem működött együtt a Bizottsággal. A végrehajtási tervek leadási határideje egyébként nem a közelmúltban, hanem tavaly decemberben járt le.

Kérdésünkre az Európai Bizottság szóvivője a Bakondi által közölt számokat és állításokat nem erősítette meg. Hangsúlyozta viszont, hogy a migrációs paktum implementációja dinamikus folyamat, az országok végrehajtási terveinek értékelése már megtörtént, és a Bizottságnak prioritás a jogszabálycsomag 2026 júniusi életbe léptetése.

Kérdéseinket elküldtük a Miniszterelnökségnek és az EU-ügyi minisztériumnak is, azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

A migrációs paktum és a végrehajtása

A migrációs paktumot, azaz a migráció kezelését célzó uniós szintű közös menekültügyi rendszert alkotó új vagy módosított jogszabályokat az Európai Parlament 2024. április 10-én, az EU tagországok minisztereiből álló Tanácsa május 14-én fogadta el. A többéves egyeztetési folyamat zárószavazásán csak Magyarország és Lengyelország szavazott nemmel a jogszabálycsomag összes elemére.

A migrációs paktum 10 jogalkotási aktusból áll, ezek a migrációkezelés és menekültügy teljes európai jogi keretét újraszabják.

Fontos része a csomagnak egy egységes, nemzeti előszűrési rendszer felállítása a külső határnál, ez alapján irányítják tovább a beérkezőket a megfelelő nemzeti szervhez. Új szabályokat fogadtak el a biometrikus adatokat is gyűjtő információmegosztási rendszer, az Eurodac használatára, de változott az európai menekültügyi eljárások, a befogadási feltételek és a visszaküldési eljárásrend szabályozása is - a deklarált cél az egységesítés és egyszerűsítés, a kritériumrendszerek összehangolása volt. A legnagyobb visszhangot a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet váltotta ki. Ez határozza meg, melyik tagállam dolga a nemzetközi védelem iránti kérelmek kivizsgálása, de része a felelősség tagállamok közötti igazságos megoszlásának biztosítása is.

A jogszabályok elfogadásához egy esetben sem kellett egyhangú döntés a Tanácsban, csak minősített többség, tehát legalább 14 ország igen szavazata, akik minumum az EU lakosságának 65 százalékát képviselik. A következetesen nemmel szavazó Magyarország és Lengyelország mellett Csehország és Szlovákia általában tartózkodott.

Ahogy azt a Telex is kiemelte a Tanács ülésnaplója alapján: a menekültügy és migráció kezeléséről szóló rendeletnél volt a legkisebb a többség, de az is 19 igent jelentett – Lengyelország, Magyarország és Szlovákia elutasította a jogszabályt, Csehország, Málta és Ausztria tartózkodott a szavazásnál, Dániára és Írországra pedig eleve nem kötelezőek a menekültügyi szabályok, így velük nem is számoltak a többség megállapításánál.

Amíg a migrációs csomag 2026 közepén életbe lép, a Bizottság több formában dolgozik együtt a tagországokkal: az országoknak dokumentumokat és adatokat kell leadniuk, a Bizottság pedig ezek fényében jelentéseket készít az egységes rendszer kiépülésének folyamatáról.

Az előzetesen elfogadott időkeretek alapján a tagállamoknak még 2024 végén, december 12-ig kellett benyújtaniuk egy úgynevezett nemzeti végrehajtási tervet (national implementation plan) arról, mit kell még csinálnia az adott országnak, hogy a hatálybalépés időpontjára készen legyenek a szükséges nemzeti jogszabályok, intézmények.

A decemberi első határidőig az Euronews információ szerint 14 tagállam juttatta el a végrehajtási tervét a Bizottsághoz. Később, január végén a Bizottság a Szabad Európának azt mondta, hogy 27-ből 24 tagállam adta le a tervét.

Az Európai Bizottság 2025. június 11-i, „A migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásának aktuális állása” című összefoglaló közleménye viszont már arról ír, hogy a 27 tagországból 25 nyújtotta be a nemzeti végrehajtási tervét, és 26 folytatott rendszeres együttműködést a Bizottsággal.

A júniusi közleményből az is kiderül, hogy csak Magyarország maradt ki teljes mértékben és deklaráltan a migrációs paktum végrehajtási folyamatból. A dokumentum egyik lábjegyzetében ugyanis ez áll:

„Mgyarország arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem szándékozik nemzeti végrehajtási tervet készíteni. Lengyelország benyújtotta a paktum végrehajtásával kapcsolatos álláspontját, Írország szintén nyújtott be végrehajtási tervet.”

Bakondi György szeptember elején a HírTV-ben arról beszélt, hogy a magyar kormány nem elmulasztotta a határidőt, hanem tudatosan nem készített végrehajtási tervet, mert nem hajlandó végrehajtani a migrációs paktumot.

A nemzeti végrehajtási terveket maga a Bizottság nem hozta nyilvánosságra, és egyelőre nem válaszolt egy ezekre vonatkozó adatigénylésre sem. A júniusi közleményben viszont azt írták, hogy az országok harmada nyilvánosságra hozta a saját tervét.

A júniusi bizottsági értékelés egyébként rögzíti, hogy a migrációs csomag implementációs folyamata a végrehajtási terveken túlmenően is rendben halad, a kijelölt kritériumok teljesültek 2025 első felében. Ha nem is túl részletesen, de arról is írnak, hogy egy-egy ország hol tart a felkészülésben és az intézményi rendszer átalakításában – például a szintén leadandó menekültügyi vészhelyzeti tervvel Csehország, Lengyelország és Hollandia késik, Magyarország pedig „nem szolgáltatott információt.” A menekülteknek járó ingyenes jogi tanácsadás 5 országban elérhető már, és 18 tagállam végrehajtási terve tartalmazza a bevezetését.

Adatszolgáltatási határidő

A 2026-os életbe lépésre való felkészülési folyamat egyik pillére a nemzeti végrehajtási tervek leadása – a másik pillér a Bizottság kötelezettsége, vagyis az, hogy az országokkal történő egyeztetés alapján közzétesz egy menekültügyi és migrációs jelentést. Ez nemcsak egy második riport lesz a felkészülés aktuális állásáról, hanem az európai migrációs és menekülthelyzetről is tartalmaz majd információkat. Ehhez pedig a tagországoknak adatot kell szolgáltatniuk. E szerint az EU-s oldal szerint a határidő erre június 1-én járt le, de szeptember 1-ig lehetett még frissíteni, kiegészíteni az adatokat.

Elvileg a Bizottság aztán október 15-ig hozza nyilvánosságra a jelentést, és év végéig kiad egy hosszú távú migrációs és menekültügyi stratégiát is.

A tagállamok migrációs helyzetének felmérése után a Bizottság még idén javaslatot fog tenni az úgynevezett szolidaritási eljárásra, amit aztán a Tanácsnak kell elfogadnia. A gyakorlatban ez szól majd arról,

menedékkérők átvételével, pénzfizetéssel vagy szakértői-tárgyi erőforrások átadásával.

Arról nem közölt adatokat a Bizottság, hogy a júniusi és szeptemberi adatszolgáltatási határidőre hány ország adott le adatokat. Elképzelhető, hogy Bakondi erre a „közelmúltbeli” határidőre gondolt. Ezt nyilvánosan elérhető információk és a Bizottság válasza alapján nem tudjuk eldönteni, továbbá a Miniszterelnökség és az EU-ügyi minisztérium sem reagált az ezzel kapcsolatos megkeresésünkre.

(Címlapi kép forrása: Kovács Tamás/MTI)