Az ENSZ 2020-ban ismerte el a kannabisz gyógyászati felhasználásának jelentőségét. A kormány az EU-val szembemenve nemmel szavazott, amiért az unió bírósága most elítélte Magyarországot. Orbán ezt láttatja úgy, mintha el akarnák fogadtatni velünk „a kábítószert”.

„A brüsszeli bíróságon elítéltek, mert nem vagyunk hajlandóak hozzájárulni egy olyan politikához, amely liberalizálja, könnyíti, elérhetővé teszi a kábítószert a gyerekeink számára.”

Ezt Orbán Viktor mondta január 31-én egy hatvani kampányrendezvényen. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Magyarország keményen küzd Európában és az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ), ugyanis nem hajlandó belemenni, hogy „elfogadtassák velünk a kábítószert”.

Orbán közbeszúrta: ugyan „orvosi használatnak” nevezik, „de ezt már ismerjük”. Ezzel azt sugallta, hogy az orvosi használat csak félrevezetés a nemzetközi közösség részéről. Hozzátette azt is: „egymás után liberalizálják, teszik elérhetővé büntetlenül, és legalizálják a kereskedelmét a kábítószernek a nyugat-európai országok.” Minderről a Magyar Nemzet „Orbán Viktor: Soha nem fogjuk elfogadni, hogy valaki legalizáltassa velünk a kábítószert!” címmel írt cikket még a hatvani rendezvény napján.

A miniszterelnök arra utalt, hogy az EU luxembourgi bírósága január 27-én elmarasztalta Magyarországot, amiért a magyar kormány szembement az EU közös álláspontjával egy 2020-as ENSZ-szavazáson, ami a kannabisz besorolásáról szólt.

A per lényege egy tisztán jogi kérdés volt, amiben a bíróság úgy döntött, hogy a magyar kormánynak kötelező lett volna az uniós álláspontot képviselnie az ENSZ-ben.

Orbán állításai azért is félrevezetőek, mert a miniszterelnök több fontos információt elhallgatott a 2020-as ENSZ-szavazásról.

WHO: új tudományos ismeretek

Az Orbán által felidézett történet kezdetei 2019-ig nyúlnak vissza. A WHO drogfüggőséggel foglalkozó szakosztálya (Expert Commitee on Drug Dependence, ECDD) 2019. január 24-én összegezte két év kutatási eredményeit. A szakértői bizottság tagjai – farmakológusok, toxikológusok, biokémikusok, orvosok – azt vizsgálták, hogy a már létező tudományos eredmények összhangban vannak-e az Egységes Kábítószer Egyezmény tartalmával és az abban szereplő kategorizációval.

A WHO bizottsága a kutatás eredményeként azt javasolta: töröljék a kannabiszt és a kannabiszgyantát a Kábítószer Egyezmény IV-es jegyzékéből, vagyis a legveszélyesebb, legszigorúbban kezelendő, a gyógyászati lehetőségek kiaknázását nem támogató kategóriából. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kannabisz használata sok egészségügyi problémát okoz globálisan, ezért azt is javasolták, hogy maradjon fent az egészségre káros szereket felsoroló I-es jegyzéken.

Mi az a Kábítószer Egyezmény, és mik ezek a kategóriák?

Az 1961-es, 186 ország által elfogadott vagy ratifikált, azóta többször kiegészített Kábítoszer Egyezmény szabályozza a kábítószerek kezelését egyfajta nemzetközi közös minimumként. Célja, hogy a nemzetközi közösség összehangolja az ilyen szerek jogi, kriminalisztikai kezelésének és orvosi felhasználásának alapelveit.

Bár az egyezmény formailag köti az országokat, a megfogalmazások elég általánosak benne, így különböző országok már eddig is különböző következtetéseket vontak le belőle. Így például Hollandia jogtechnikai eszközökkel összehangolta saját, a rekreációs fogyasztást bejegyzett coffee shopokban megengedő – így az állam által ellenőrzött kannabiszpiacot lehetővé tevő – szabályozását az egyezménnyel.

Az egyezményben meghatározzák, mi a drog, és négy kategóriába sorolják a szereket (az egyezmény ezeket jegyzékeknek nevezi).

Tehát ugyanúgy kábítószer maradt, de az orvosi és tudományos felhasználása formálisan könnyebb lett.

Hozzátartozik ehhez, hogy a változás a gyakorlat után kullogott: az Amerikai Egyesült Államokban az államok többségének és számos európai országnak 2020-ra már elindult az orvosi kannabisz programja – mondta a Lakmusznak Kardos Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért drogjogi szakértője.

Az EU közös álláspontja

A 2020-as ENSZ-szavazás előtt az Európai Tanács határozata rögzítette az EU álláspontját. A határozat arról szól, hogy az EU elfogadja a WHO javaslatát a kannabiszról, és kimondja, hogy a kérdés uniós jog hatálya alá tartozik, ezért az EU érdekét kell képviselnie az ENSZ szavazásán résztvevő és Kábítószer Bizottságban tagsággal rendelkező 12 európai országnak – köztük Magyarországnak is.

A határozat szövege hangsúlyozza: egyes kannabiszkészítmények terápiás potenciált mutatnak a fájdalom és más, orvosi kezelésre szoruló állapotok, például az epilepszia és a sclerosis multiplex okozta görcsök kezelésére. Így a kannabiszt és kannabiszgyantát olyan ellenőrzési szinten kell jegyzékbe venni, amely megelőzi a használata által okozott károkat, de nem akadályozza a hozzáférést a gyógyászati felhasználásra szánt kannabiszkészítményekhez.

A határozat külön leszögezi: mindez nem vonja maga után a kannabisz nemzetközi ellenőrzési szintjének változását, viszont hozzájárul a terápiás és káros hatásokra vonatkozó ismeretek bővítéséhez.

Szavazás az ENSZ-ben

2020. december 2-án szavazott a kannabiszról az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága. A szavazáson 27 igen és 25 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadták a kannabisz és kannabiszgyanta törlését a IV-es jegyzékből . Magyarország egyetlen EU-tagként nemmel szavazott, és írásos ellenvéleményt is benyújtott.

Kardos Tamás szerint a változás egy olyan gyógyászati célú alkalmazásra ad lehetőséget, „ami más, kábítószernek minősülő anyagoknál is működik Magyarországon, például az opioidoknál (morfin, fentanil, oxycodon), vagy a pszcihotróp anyagként kezelt stimulánsoknál (pl. metilfenidát, dexamfetamin).”

A módosítás azt sem zárja ki, hogy az orvosi és szabadidős-rekreációs célú használatot az országok külön-külön szabályozzák, ahogy az több országban történik. Például Görögországban, Dániában, Norvégiában, Svédországban illegális a kannabisz szabadidős-rekreációs használata, de legális az orvosi felhasználás.

„Az Egyezmény főként azt írja elő, hogy ha valamelyik ország engedélyezi a kannabisz orvosi célú használatát, akkor azt köteles az egyezmény szerint tenni, úgy, hogy az egyezmény jegyzékein szereplő anyagok ne kerüljenek legális piacra”

– mondta a szakértő.

A Magyarország elleni perben felmerült, hogy a módosításnak közvetett hatása azért lehet az EU-s szabályozásra, mivel a tiltott kábítószer-kereskedelem büntetésére hozott, 2004. októberi EU-s kerethatározat hivatkozik a Kábítószer Egyezményre. A kerethatározat szerint a tagállamoknak szigorúbban kell büntetniük a visszaéléseket (termesztés, felajánlás, értékesítés, közvetíés), ha azokat az egészségre leginkább káros kábítószerekkel követik el. Ebből a szempontból lehet jelentősége annak, hogy a kannabisz már nem szerepel az egyezmény legkárosabb drogokat tartalmazó jegyzékén.

Kardos Tamás szerint is közvetett hatás lehet az, hogy az „átsorolás” legitimálhatja a fogyasztói, legfőképp a gyógyászati célú használatra kiadható büntetések enyhítését.