Sokat tesz a Tisza törvényjavaslata a közmédia függetlenségéért, de lehetne még jobban védeni a politikai befolyástól
Bayer Judit médiajogásszal elemeztük, milyen irányt vett Magyar Péterék médiareformja, és hogy van-e gond azzal, ahogyan a tervezet eltávolítaná a Médiatanács Orbán-bábnak tartott jelenlegi elnökét.
Nekiveselkedett a Tisza-kormány a közmédia és az állam médiaszabályozó szervei, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Médiatanács átalakításának. Az erről szóló törvényjavasatot egyéni képviselői indítványként adták be Melléthei-Barna Márton és Hantosi István tiszás képviselők, megspórolva ezzel a hivatalos társadalmi egyeztetést. A törvényjavaslat sürgős megtárgyalásáról már döntött az országgyűlés, az általános vitája múlt hétfőn kezdődött a parlamentben, és a törvényalkotási bizottság összegző módosító indítványával együtt kedden már döntés is születhet róla.
A Tisza Párt már a választási programjában kiemelt ígéretként kezelte, hogy helyreállítják a közmédia függetlenségét, és eltávolítják Koltay Andrást, a Médiatanács Orbán-bábként számon tartott elnökét. A választások után közvetlenül pedig azt mondta Magyar Péter, hogy a kormányalakítás után az első lépésük lesz a „propagandamédia” hírszolgáltatásának felfüggesztése.
Ez utóbbit végül nem lépte meg a Tisza-kormány, helyette az új rendszer felállásáig ideiglenes vezetést állítana a közmédia élére, hogy elinduljon a „politikai propaganda felszámolása”, a hírszolgáltatás megújítása, és az intézmény részletes pénzügyi és szervezeti átvilágítása. A területért felelős Tarr Zoltán kultuszminiszter Grósz Juditot bízta meg a folyamat irányításával, aki 2025 közepéig az RTL digitális területekért felelős részlegének vezetésében, korábban a Microsoftnál és az UPC-nél dolgozott.
A kormánybiztos kinevezése óta megjelent nyilatkozataiból kiderült, hogy a közmédia ideiglenes vezetése még nem állt fel, így sem a szervezet pénzügyi auditjáról, sem elbocsátásokról nem született még döntés. Azt viszont leszögezte Grósz Judit, hogy azoknak a dolgozóknak, akik részt vettek „a társadalom megosztásában, riogatásában, a sajtóetika szabályainak áthágásában”, vállalniuk kell majd „a felelősséget és a szakmai következményeket”. Azt is megígérte, hogy lesz társadalmi és szakmai egyeztetés a közmédia jövőjével kapcsolatban a vezetői pozíciók megpályáztatásával egybekötve. (Cikkünkhöz mi is megkérdeztük a kormánybiztost a most következő átmeneti időszakban tervezett lépésekről, kifejezetten arra koncentrálva, mikor és hogyan indul el a közmédia propagandamentesítése és a hírszolgáltatás átalakítása, de cikkünk megjelenéséig írásban elküldött kérdéseinkre nem kaptunk választ.)
A Lakmusz korábbi cikkében Bayer Judit médiajogász latolgatta a közmédia átalakításának lehetőségeit, ebben a cikkünkben is az ő segítségével vettük végig, milyen irányt vesz ehhez képest a Tisza törvényjavaslata.
Az MTVA-nak vége
A fideszes közmédiarendszer trükkje az volt, hogy két külön intézményt hoztak létre: egyrészt a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-t, amely a közszolgálati médiumok (tévé, rádió, online hírportál, Magyar Távirati Iroda) kiadójaként funkcionált, másrészt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA), amely lényegében a műsorokat készítette a közmédia felületeire. Ezt a szerepleosztást tükrözte, hogy az MTVA jóval nagyobb költségvetésből működött, mint a Duna Médiaszolgáltató.
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. fölött volt többpárti és társadalmi ellenőrzés: a Zrt. tulajdonosa, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumában három kormánypárti tag mellett három ellenzéki delegált is ülhetett, viszont a kuratórium elnökét és egy további tagját a kormánypárt által kontrollált Médiatanács adta. A kuratórium mellett a másik felügyelő szerv, a Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosította.
Ebben a felállásban azonban keveset számított, hogy mit csinál a Közszolgálati Közalapítvány, mert a médiatartalomra valódi befolyással rendelkező MTVA felett az NMHH Médiatanácsa gyakorolt felügyeletet. A Médiatanács elnökét és tagjait pedig kétharmados többséggel egyedül is meg tudta választani a Fidesz-frakció az országgyűlésben.
A Médiatanács még hivatalban lévő elnöke Koltay András, akinek megbízatása 2030-ig szól. Magyar Péter a választási győzelme éjszakáján őt is megnevezte Orbán Viktor egyik bábjaként, akinek távoznia kell a tisztségéből.
Az eddig működő rendszerben a Médiatanács elnöke nevezte ki az MTVA vezérigazgatóját, de a közszolgálati média kiegyensúlyozottságát is a Médiatanács ellenőrzte.
Ennek a rendszernek úgy vetne véget a Tisza törvényjavaslata, hogy a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t és az MTVA-t is megszünteti. Az előbbi helyén létrejön a Magyar Rádió és Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, és Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság néven különálló intézményként létrejön az állami hírügynökség is. A törvényjavaslat szerint mindkét cég tulajdonosa a Közszolgálati Közalapítvány helyett létrehozott Független Közmédia Testület lesz. Ez a testület
- ellenőrzi, hogy a közmédia valóban a közszolgálatiság elveinek megfelelően működik-e,
- évente tartalmi felülvizsgálatot rendel el, és szükség esetén kezdeményezi a Médiatanács eljárásait,
- megválasztja a vezérigazgatókat és a felügyelőbizottsági tagokat,
- és jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltatók éves gazdálkodási tervét, költségvetésük főösszegeit.
Bayer Judit szerint a törvénytervezet
előrelépés a korábbi szabályozásokhoz képest, de még fontos garanciák hiányoznak a Független Közmédia Testület független működéséhez.
A médiajogász pozitívnak tartja, hogy a három-három ellenzéki és kormánypárti tag mellé a hazai médiaszakma is jelölhet majd három tagot a kuratóriumba. (A szakmai tagok megbízatása az eredeti javaslat szerint öt évre szólt volna, a módosító indítványban viszont kettőre csökkentették.)
Bayer még így is alacsonynak tartja a szakmai tagok arányát a testületben.
„Bátran lehetett volna több szakmai jelöltet engedélyezni, vagy jobban becsatornázni a civilek véleményét, hogy ne politikai képviselőt delegáljanak a frakciók, hanem szakembereket, hiszen ennek a testületnek lényeges, érdemi feladatai vannak, és nem árt, ha ezeket el is tudja látni. Emellett a delegáló civilszervezetekkel szemben érdemes lenne hitelességi kritériumokat támasztani. ”
– fogalmazott.
Bayer szerint a törvénytervezetben „a szakmai szervezetek jelölési eljárása van részletesebben kidolgozva” a frakciók jelölési folyamatához képest. Ebben kifejezetten előremutató szerinte, hogy a szakmai kuratóriumi tagokat nyilvános meghallgatások során választják ki egy kétlépcsős eljárásban, „politikai szervezetnek nem minősülő médiaszakmai szervezetek” jelöltjei közül. A törvénytervezet szövege szerint médiaszakmai szervezetek
- az országos civil szervezetek, amelyeknek tagjai ténylegesen médiatartalom-előállítással foglalkoznak,
- a médiaoktatás és -tudomány területén működő országos szakmai szervezetek,
- és a médiaipari országos szervezetek.
Ugyanakkor Bayer Judit szerint a törvénytervezet nem szűkíti le eléggé a bevonható civil szervezetek körét ahhoz, hogy kizárható legyen, hogy álcivil szervezetek trollkodják meg a jelöltállítást. Úgy véli, az is segítene, ha a Független Közmédia Testület tagjaival szemben lennének előre lefektetett szakmai, képzettségi követelmények, mind a szakmai, mind a politikai jelöltek esetében.
A törvénytervezet alapján a Független Közmédia Testület mellett továbbra is megmarad az a civilekből álló szervezet, amelyik a társadalmi kontrollt hivatott biztosítani a közmédia felett, csak Közszolgálati Testületből átnevezik Közszolgálati Tanáccsá. 18 tagját a törvényben név szerint meghatározott szervezetek jelölik, akik között ott van a Magyar Tudományos Akadémia, a hazai történelmi egyházak, de például a Magyar Kereskedelmi Iparkamara és a Magyar Művészeti Akadémia is - hiányoznak azonban az emberi jogokat védő szervezetek.
Az eredeti törvénytervezet szerint a kormány az audiovizuális médiapolitikáért felelős miniszter útján gondoskodott volna a közmédia átmeneti vezetéséről a közmédia új vezetőinek az új rendszerben töténő kiválasztásáig. A módosító indítvány alapján viszont erre a feladatra az országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó bizottsága bízhat meg valakit. Ez utóbbi reakció lehet a Fidesz-közeli Magyar Nemzeti Médiaszövetség kritikájára, miszerint a közszolgálati médiaszolgáltatók függetlenségének elvével nem összeegyeztethető, ha akár csak átmenetileg is ilyen befolyása lenne a kormánynak a közmédia működésére.
Koltayt egy huszárvágással menesztenék
A médiatörvény módosításával a kormány egy „Orbán-bábnak” tartott közjogi tisztségviselőt is levehet a pályáról. Koltay Andrást megbízatása a törvénymódosítás megszavazása után, a módosítások életbe lépésével megszűnik. A tervezetben konkrétan az szerepel, hogy „tisztségéből a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmenti”. Bayer Judit értelmezésében Sulyok Tamásnak itt nincs is mérlegelési joga, eleget kell tennie Magyar Péter javaslatának.
Amikor arról kérdeztük, hogy ez jogállamisági szempontból nem kifogásolható-e, Bayer azt felelte:
„Ennyi önvédelemmel rendelkeznie kell egy demokratikus jogállamnak, különösen kétharmados felhatalmazással, hogy át tudja szervezni ezeket a testületeket, és meg tudjon szabadulni azoktól a beágyazott megoldásoktól, amik a jogállamiság tiprására jöttek létre.”
A Médiatanács tagjainak megbízatása szintén megszűnik a törvénymódosítás életbe lépésével.
Nyílt pályázattal kerül új ember a Médiatanács élére, de pártdelegált tagok mellé
A Médiatanácsnak mint médiahatóságnak az új rendszerben is a sokszínű nyilvánosságot, a sajtószabadságot és a tisztességes médiapiaci működést kell védenie, de nagy változás, hogy a vezetőjét a parlamenti többséggel rendelkező párt már nem tudja kontroll nélkül megválasztani.
Koltay helyett a Médiatanács élére a törvénytervezet szerint nyílt szakmai pályázat alapján kell majd elnököt választani. A pályázókat első körben egy eseti bizottság hallgatná meg, amelynek tagjai lesznek a kormánypárti oldal három, és az ellenzéki oldal két delegáltja, és az NMHH-val „legalább két évre közigazgatási szerződést kötött önszabályozó és társszabályozó testületek” öt delegáltja. Ilyen szervezetek jelenleg: a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, és az Önszabályozó Reklám Testületet. Az eseti bizottság csak arról az elnökjelöltről szavaz majd, akit a szakmai delegáltak harmada támogat. Az eseti bizottságban kiválasztott jelöltet aztán a médiaügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság is meghallgatja, és ha támogatják, az országgyűlés az eddigi kilenc helyett öt évre választja meg.
(A Melléthei-Hantosi féle eredeti törvényjavaslatban 9 fősre tervezték az eseti bizottságot, a parlament médiaügyekkel foglalkozó bizottságának alelnökeivel és egy-egy kormányoldali illetve ellenzéki delegálttal az önszabályozó testületek jelöltjei mellett, és az elnök megválasztásához a szakmai delegáltak többségének támogatása kellett volna.)
Bayer szerint a Médiatanács elnöki posztjára vonatkozó jelölési eljárás kellőképpen objektív, és ez helyreállíthatja a bizalmat az NMHH és a Médiatanács intézményében. Ugyanakkor figyelmeztet: a Médiatanács elnökön kívüli hat tagja továbbra is politikai pártok delegáltja lesz majd, három tagot a kormánypárt, három tagot az ellenzéki frakciók jelölhetnek a testületbe, akiket kulturális bizottsági meghallgatásuk után az országgyűlés választ meg. (Az eredeti javaslatban egyébként alacsonyabb, 5 fős taglétszám szerepelt, két-két kormánypárti illetve ellenzéki delegálttal.) Bayer Judit szerint, mivel az elnök szavazata nem ér többet a tagok szavazatánál, ha a tagok összefognak, politikai szempontokat érvényesíthetnek a szakmaiak felett.
„Legjobb lenne, ha még kevesebb lenne a politikai jelöltek szerepe egy ilyen testületben”
- fogalmazott Bayer.
Jön a Sajtóalap
Új elem a törvényjavaslatban, hogy az állam – Bayer megfogalmazásában – „több pillérre helyezi a közszolgálati médiát”, ugyanis lehetővé teszi, hogy független műsorkészítők is pályázzanak közszolgálati műsorszám támogatására. Az NMHH-n belül létrejön a Sajtóalap, amely a jelentős piaci adók reklámbevételének 2,5 százalékából, valamint frekvenciadíjakból és bírságokból összejött pénzt osztja majd szét a pályázók között.
„Ez nemzetközi szinten bevett gyakorlat. Régóta mondjuk, hogy jó lenne nálunk is egy ilyen, mert a piac eltartóképessége túl alacsony a minőségi újságírás támogatásához. Eddig is voltak pályázatok, de az új megoldás azt sugallja, hogy szélesebbre lehet nyitni a támogatások körét a közszolgálati feladatot betöltő tartalomszolgáltatók részére”
– kommentálta Bayer a fejleményt.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a Sajtóalap igazgatója felett a munkáltatói jogköröket a Médiatanács gyakorolja, amelyben a törvénytervezet szerint (az elnököt kivéve) továbbra is pártdelegáltak ülnek, valamint a pályázatokról a Médiatanács testületileg fog dönteni, és a Sajtóalap csak közvetítő szervként szerepel. Bayer szerint a jövőbeli visszaélések esélyét a Sajtóalap támogatásaival az zárná ki teljesen, ha az alap a Médiatanácstól független, szakmai szervezet lenne.
Follow us
Follow HDMO on our social channels to stay up to date with our latest news.



