Tényleg a világ egyik legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszerét hagyta hátra az Orbán-kormány, ahogy egy KDNP-s állította a parlamentben?


A Tisza nemrég módosított a vagyonnyilatkozati szabályokon, pedig Hargitai János szerint a magyar rendszer eddig is az egyik legszigorúbb volt a világon. Valóban így lenne?

Június 23-án fogadta el a parlament Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes törvénymódosító csomagját, ami a kormány szerint lehetővé teszi az uniós pénzek hazahozatalát. A módosítás egyebek mellett a vagyonnyilatkozat-tételi szabályokon is módosított, ugyanakkor a parlamenti vitában a Fidesz-KDNP több képviselője amellett érvelt, hogy a magyar vagyonnyilatkozati rendszer eddig is kiemelkedően szigorú volt. A KDNP-s Hargitai János egyenesen „a világ egyik legszigorúbbjának” nevezte az eddigi magyar rendszert.

Hargitai János
Fotó: Németh Dániel/444

Igaza van Hargitainak?

Bár a vagyonnyilatkozati rendszer „szigorúsága” nem egy egzakt kategória, azt biztosan állíthatjuk, hogy a Fidesz-kormány 2022-ben jelentősen enyhített a magyar szabályozáson, egy nemzetközi összehasonlítás pedig az európai országok alsó harmadába helyezte Magyarországot a vagyonnyilatkozatok nyilvánossága alapján.

Milyen volt az eddigi rendszer?

Magyarországon a parlamenti képviselőknek és az állami vezetőknek az országgyűlési törvény, az önkormányzati képviselőknek az önkormányzati törvény, egyes államigazgatási dolgozóknak pedig a vagyonnyilatkozati törvény alapján kell vagyonnyilatkozatot tenniük.

A Tisza mostani módosítása előtt legutóbb a Fidesz-kormány alakította át a rendszert. 2022 júniusában az EP-képviselőkre érvényes szabályokhoz nagyon hasonlókat vezettek be a parlamenti képviselőkre és az állami vezetőkre, ami a K-Monitor elemzése szerint teljesen kiüresítette a vagyonnyilatkozatokat. Néhány hónappal később, 2022 októberében „visszaszigorították” a rendszert, de az így is több ponton enyhült a június előtti szabályokhoz képest.

A K-Monitor szerint a legfontosabb változások a következők voltak:

  • A képviselők és az állami vezetők a 2022-es módosítás óta kihagyhattak a vagyonnyilatkozatukból egy ingatlant, amit lakás céljára használtak.
  • Jövedelmeiket már nem kellett pontosan megadni, elég volt különböző jövedelmi sávokba elhelyezni (például bruttó egymillió és ötmillió forint közé).
  • Immár nem kellett nyilatkozni az ajándékokról, az ingyenesen kapott juttatásokról és támogatásokról.

Ezt a rendszert szigorította a Tisza a mostani törvénycsomaggal, és erről mondta azt Hargitai János, hogy már eleve az egyik legszigorúbb volt a világon.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint ez egy „jól hangzó politikai lózung”, ami összekeveri a mennyiséget a minőséggel.

„Vitathatatlan, hogy Magyarországon eddig is sokan tettek vagyonnyilatkozatot, a kisvárosi képviselőktől az ügyészeken, bírókon, minisztériumi középvezetőkön át egészen az uniós források elosztásában dolgozó beosztottakig. Csakhogy ezeknek a nyilatkozatoknak túlnyomó többségét soha senki nem olvasta el”

– mondta a Lakmusz kérdésére Ligeti.

Problémaként említette, hogy például a közszolgálatban álló személyek zárt borítékban nyilatkoztak, és az előzőt mindig visszakapták. A hivatali jogviszony megszűnésével tehát visszamenőleg sehogyan sem lehetett ellenőrizni őket. Ide tartoztak az ügyészségi vagy adó- és vámhatósági dolgozók, így például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetői.

Léderer Sándor, a K-Monitor társalapítója és ügyvezető igazgatója megkeresésünkre átláthatósági és ellenőrzési szempontból bírálta az eddigi rendszert: bár viszonylag részletes és átfogó bevallásokat kellett tenni jövedelmekről, vagyonról és érdekeltségekről, azokat rendszeresen és automatikusan semmilyen intézmény nem ellenőrizte, ezért Léderer szerint a rendszer valójában nem volt szigorú. Az ellenőrzés mellett a szankciók is hiányoztak, mint Léderer fogalmazott,

„lényegében semmi nem történt, ha valaki azután javított valamit a nyilatkozatában, hogy valaki rámutatott, hogy az hibás vagy nem teljes.”

Nemzetközi összehasonlítások

Olyan felmérést nem találtunk, ami kifejezetten a szigorúság szempontjából vetné össze a világ összes vagyonnyilatkozati rendszerét. Az ENSZ Korrupció elleni Egyezményének (UNCAC) érvényesítéséért dolgozó civil koalíció a Global Data Barometerrel együttműködve 33 európai országot értékelt 2025 júliusi jelentésében. A közzétételi időpontból következik, hogy a jelentés megállapításai a Fidesz által bevezetett 2022-es vagyonnyilatkozati rendszerre vonatkoznak.

A koalíció indexe azt méri, hogy az adott ország vagyonnyilatkozati rendszere mennyire biztosítja a nyilatkozatok nyilvánosságát a szabályozás és a gyakorlati hozzáférhetőség szintjén. Az országok pontszámai úgy álltak össze, hogy a koalíció egységes kérdőívét minden országból egy helyi civil szervezet töltötte ki, Magyarországról a K-Monitor.

Magyarország a megszerezhető 100-ból 37,3 pontot kapott összesített eredményként, ezzel a 33 ország közül a 24. helyre, az utolsó harmadba kerültünk.

A régiós országok zöme magasabb pontszámot ért el, Szlovákia (39,2), Románia (64,3) és Ukrajna is jobban teljesített Magyarországnál. Ukrajna 81,4 pontos eredményével az első helyen végzett.

Az eredményeket a két alindikátorra, a szabályozásra és a gyakorlati hozzáférhetőségre lebontva is meg lehet nézni. Magyarország előbbire 100-ból 45, utóbbira 100-ból 29,7 pontot kapott, így jött ki a 37,3 pontos átlag. A két alindikátorra külön-külön is igaz, hogy a 33-as mezőny utolsó harmadában helyezkedünk el.

A részletes adatbázisból kiderül, hogy a szabályozási kérdéseknél a magyar rendszer pontokat veszített például azért, mert 2022 óta az ajándékokat már nem kellett feltüntetni a vagyonnyilatkozatokon, de azért is, mert a nyilatkozatokat nem kell azonnal, az éves bevallási ciklusokon belül is frissíteni, ha az adatokban változás következik be, még akkor sem, ha a változás összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel.

A hozzáférhetőségi kategóriában azért kaptunk nagyon alacsony pontszámot, mert bár a magyar vagyonnyilatkozatokat online közzéteszik, az adatokat az eddigi rendszerben nehéz volt átlátni, és nehéz volt a dokumentumokban keresni.

A 2026. január és május között tett képviselői nyilatkozatok például kereshető formában csak egy több mint kétezer oldalas fájlban szerepelnek a parlament honlapján. Az épp aktuális ciklusban mandátummal rendelkező képviselők oldalán külön-külön is elérhetők az egyes képviselők vagyonnyilatkozatai, ezeket viszont kézzel írott formában töltik fel, így a dokumentumokon belül keresni sem lehet. Mindez megnehezíti a nyilatkozatok évek közötti összehasonlítását.

Képernyőkép a Hankó Balázs vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelmekről, és a jövedelemsávok magyarázatáról
Képernyőkép a Hankó Balázs vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelmekről, és a jövedelemsávok magyarázatáról
Forrás: parlament.hu

Az UNCAC koalíció adatbázisa szerint ezzel szemben Romániában például az Országos Integritási Ügynökség oldalán az összes tisztségviselő vagyonnyilatkozata elérhető, és 2024 óta elektronikusan, géppel olvasható formátumban kell nyilatkozni. A régióból ugyanakkor Csehország egyáltalán nem kapott pontot a hozzáférhetőségre, mert a vagyonnyilatkozatokhoz csak külön adatigényléssel lehet hozzájutni.

Országok közötti rangsort nem állít fel, de a 2022 utáni magyar vagyonnyilatkozati rendszer értékelésére használható az Európai Parlament megrendelésére készített, 2023 májusában közzétett összehasonlító elemzés is. Ez a tanulmány a parlamenti képviselőkre és az uniós tagállamokra koncentrál.

Az összehasonlítás a magyar szabályozást tartalmi szempontból meglehetősen átfogónak mutatta, de nem a legszigorúbbnak az EU-s országok között.

A 2022-es szabályok szerint a magyar képviselőknek nyilatkozniuk kellett:

  • ingatlanjaikról (egy darab lakás céljára használt ingatlan kivételével),
  • nagy értékű ingóságaikról,
  • jövedelmeikről,
  • részvényeikről,
  • megtakarításaikról,
  • tartozásaikról
  • és gazdasági érdekeltségeikről.

Az egyetlen hiányzó elem az EP-tanulmány összesítő táblázata szerint az ajándékok bevallása volt.

Vannak olyan uniós országok, ahol a fentebb felsorolt összes elem mellett még az ajándékoknak is szerepelniük kell a vagyonnyilatkozatban. Ilyen Bulgária, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Portugália és Szlovákia. A részvényekre, megtakarításokra, tartozásokra és ajándékokra több esetben alsó limit vonatkozik, de például a francia rendszer biztosan kiterjedtebb a 2022 és 2026 közötti magyarnál, ugyanis tartalmazza a magyar bevallás minden elemét, nincs benne kivétel a lakócélra használt ingatlanra, és a 150 eurót meghaladó értékű ajándékokat is lefedi.

Az elemzés az alapján is összehasonlítja az országokat, hogy milyen szerv ellenőrizheti a képviselők nyilatkozatait, illetve szankcionálhatja a hibákat. Kilenc országnál parlamenti testület feladata az ellenőrzés, 13-nál pedig a szankcionálás van a parlament kezében. Magyarországon a 2022-es szabályok alapján mindkét feladat a parlament mentelmi bizottságánál volt. A szabályozás úgy szólt, hogy ha a képviselő a mentelmi bizottság elnökének felhívására öt napon belül kijavítja a vagyonnyilatkozatát, nem indul vele szemben eljárás. Ha az eljárás lefolyik, de a bizottság szerint a képviselő nem szándékosan mulasztott, nincs retorzió. Ha szándékos mulasztás volt, a bizottság elnöke kezdeményezhette az összeférhetetlenség megállapítását az országgyűlésnél.

Ezzel szemben az EP-elemzés szerint vannak olyan országok, ahol a parlamenttől független, külső hatóságra bízzák a képviselők nyilatkozatainak ellenőrzését. Franciaországban a Közélet Átláthatóságáért Felelős Főhatóságnál (HATVP) van a feladat, de az HATVP bevonhatja például az adóhatóságot is az ellenőrzésbe. Ha a hatóság a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályszegést talál, az ügyet átadja az ügyészségnek, és a legsúlyosabb vagyonnyilatkozati csalásokért mandátumvesztés mellett szabadságvesztés is járhat.

Miben hoz újat a Tisza módosítása?

A június 23-án elfogadott törvénycsomaggal a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre, a nyilatkozat benyújtásának módja, a tartalom és a sokat kritizált ellenőrzési és szankcionálási rendszer is változik.

  • A legfontosabb tartalmi módosítás, hogy mostantól jövedelmi sávok helyett a havi átlagos jövedelem összegét kell megadni a nyilatkozattétel előtti három év foglalkozásaira, és az ajándékokat is fel kell tüntetni a vagyonnyilatkozatban. Nem lehet kihagyni egy lakás céljára használt ingatlant, és a külföldi ingatlanokat is be kell vallani, emellett az ingatlanvásárlás jogcíméről, időpontjáról és az ingatlan ellenértékéről is nyilatkozni kell.
  • A nyilatkozatokat elektronikus rendszerben kell benyújtani, és az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatát kereshető módon is közzé kell tenni.
  • Nyilatkozni kell ezentúl az állami támogatásban részesülő pártok vezető tisztségviselőinek, tehát, mint arra a Telex felhívta a figylemet, a Fidesz elnökeként Orbán Viktornak, a KDNP elnökeként pedig Semjén Zsoltnak is.
  • Az Integritás Hatóság feladatköre jelentősen bővül, innentől a Hatóság is ellenőrizheti a vagyonnyilatkozatokat. A Hatóság által önállóan is indítható vagyonnyilatkozati eljárásban a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését, a vagyonnyilatkozat teljeskörűségét és hitelességét, valamint a politikusok gyanús vagyonváltozásait lehet vizsgálni.
  • A Büntető Törvénykönyv is módosul, valódi retorzió érheti azt, aki megsérti a vagyonnyilatkozati-tételi kötelezettségét. Bár továbbra is lesz lehetőség a hibás vagy hiányos vagyonnyilatkozatok helyesbítésére, aki a hiánypótlást elmulasztja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Aki pedig vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése során a tényleges vagyoni helyzetét eltitkolja, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Léderer Sándor szerint a módosítások jó irányba mutatnak, és előrelépést jelentenek az eddigi rendszerhez képest. Pozitívnak értékelte a kiterjesztett adattartalmat, az elektronikussá válást, valamint az Integritás Hatóság kibővült, valódi ellenőrzési és büntetési feladatkörét. Kritikaként fogalmazta meg az úgynevezett dinamikus nyilatkozattétel hiányát a politikusoknál, vagyis azt, hogy továbbra sem kell egyből bejelenteni a jelentősebb jövedelmi vagy érdekeltségi változásokat.

Ligeti Miklós is kiemelte, hogy a módosításokkal érdemben szigorodik a hazai vagyonnyilatkozati rendszer, és a korábban civilek által megfogalmazott kritikákból többet megvalósulni lát.

Ligeti a valódi ellenőrzést emelte ki, szerinte ennek köszönhetően a jövőben kibuknak majd az adózott jövedelemmel nem arányos gazdagodások esetei. Ugyanakkor hozzátette, hogy bizonyos pontokon még bátrabb lehetett volna a módosítás. Szerinte a hozzátartozói nyilatkozatokat is nyilvánosságra kellene hozni, és mivel továbbra is csak az adóköteles jövedelemről kell nyilatkozni, a politikusok egyéb bevételi forrásai, például a mezőgazdasági támogatások, a biztosítási kötvény alapján járó jövedelmek vagy a tiszteletdíjak továbbra is rejtve maradhatnak.

(Címlapi foró: Németh Dániel/444)

Follow us

Follow HDMO on our social channels to stay up to date with our latest news.

Contact us!

Have a question? Send us an email: