A KSH-tól kapott adatokból kiderül, sok tízezer olyan megváltozott munkaképességű van, aki még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt, és 120 ezer forintnál alacsonyabb havi ellátást kap. Márpedig a megemelt minimum rájuk nem vonatkozik.

Magyar Péter augusztus végén jelentette be, hogy a kormány az eddigi 28 500 forintról 2027 januárjától 120 ezer forintra emeli az öregségi nyugdíjminimumot. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az intézkedés hatására több százezer embernek emelkedik a nyugdíja, azonban a fideszes Szalai Piroska vitatta, hogy valóban ennyi érintettről lenne szó.

Mint korábbi cikkünkben írtuk, a vita azon dől el, hogy kire vonatkozik az új nyugdíjminimum: csak az öregségi nyugdíjasokra vagy a rokkantsági ellátásban részesülőkre is.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az öregségi nyugdíjasok közül 2026 januárjában 127 449-en kaptak 120 ezer forint alatti nyugdíjat, ha tehát csak őket érintené az emelés, akkor nem lenne meg a több százezer fő. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban (rokkantsági és rehabilitációs ellátásban) részesülők közül 2026 januárjában 114 439-en kaptak 120 ezer forintnál kevesebbet havonta. Ha az ő ellátásukat is felemelnék a 120 ezres minimumszintre, akkor összesen körülbelül 242 ezer érintett lenne, és igaz lenne a Magyar Péter által említett több százezer fő.

A miniszterelnök eredeti bejelentéséből arra lehetett következtetni, hogy az emelés csak az öregségi nyugdíjasokat érinti majd, a Tisza a választási programjában ugyanakkor azt ígérte, hogy a rokkantnyugdíjasokra is kiterjeszti a 120 ezer forintos nyugdíjminimumot.

Szeptember 3-án aztán Magyar Péter egy köztes megoldást vázolt fel: a rokkantsági ellátottak közül csak azokra fog vonatkozni a 120 ezres minimum, akik betöltötték a 65 éves nyugdíjkorhatárt, de mindenki másnak is megemelik 10 százalékkal az ellátását.

A KSH nyilvánosan elérhető adataiból azt viszont nem lehetett megállapítani, hogy a közel 115 ezer rokkantsági ellátott közül, aki 2026 elején 120 ezer forintnál kevesebbet kapott, hány 65 év feletti és hány 65 év alatti volt. Ezért előző cikkünkben pontosan nem tudtuk megmondani, hogy a szeptember elején bejelentett megoldással végül is hány embernek segít a kormány.

Kérésünkre a KSH most kiadta a részletesebb adatsort, amiből megállapítható, hogy a 2026. januári állapot szerint legalább 80 ezer megváltozott munkaképességű maradna ki a megemelt minimumból.

Több a 65 év alatti

A KSH-tól azt kértük, küldjék el, hogy a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők korcsoportok szerint hogyan oszlanak meg az egyes összegkategóriákban. A 2026. januári állapotot tükröző teljes adatsort itt lehet böngészni, de témánk szempontjából csak a 120 ezer forintnál alacsonyabb összeghez jutók életkori megoszlása a fontos.

2026 januárjában összesen 92 327 megváltozott munkaképességű személy kapott havi 100 ezer forintnál kevesebb ellátást. A KSH most elküldött adataiból kiderül, hogy nagy többségük, 82 527 fő 65 év alatti volt, és csak 9 800 fő töltötte be közülük a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatárt.

A több mint 82 ezer 65 év alattira a bejelentett szabályok szerint nem vonatkozik majd az új nyugdíjminimum, és az ő ellátásuk a 10 százalékos emeléssel sem fogja elérni a 120 ezer forintot.

2027 januárjára természetesen némileg változhatnak a számok, a 22 278 fő közül, aki idén januárban a 60-64-es korcsoportba esett, lesz, aki átlépi a nyugdíjkorhatárt, de hogy sok tízezer ember marad majd ki a 120 ezres nyugdíjminimumból, az ebből az adatsorból világosan kiderül.

100 és 120 ezer forint közötti ellátást 2026 januárjában 22 112-en kaptak. A KSH frissen kiadott adatai szerint közöttük is többségben voltak a 65 év alattiak, pontosan 16 653-an az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő 5 459 fővel szemben.

Erre a közel 17 ezer emberre sem vonatkozik majd a 120 ezres nyugdíjminimum, de közülük jócskán lehetnek olyanok, akiknek az ellátása az általános, 10 százalékos emelés miatt eléri majd a 120 ezer forintot (konkrétan azok, akik most legalább 109 091 forintot kapnak).

Farkas András nyugdíjszakértő egyébként arról beszélt a Szeretlek Magyarországnak, hogy azért van viszonylag kevés 65 év feletti a megváltozott munkaképességűek között, „mert a 65. életévüket betöltött rokkantsági ellátottak többsége kéri a rendes öregségi nyugdíját, amely jellemzően magasabb”.

(Címlapi fotó: MTI/Bodnár Boglárka)