A magyar médiahelyzet problémái évek óta jól ismertek, a rendszerszintű változások már a 2010-es
években lezajlottak. Mostanra kialakultak a rendszer körvonalai, egyfajta befagyott helyzet alakult ki,
még ha vannak is hangsúlyeltolódások. Ugyanakkor érdemes tovább dokumentálni a magyarországi
médiarendszer további változásait, mert hiába tapasztaljuk nap mint a sajtószabadság hiányát, egészen
más, ha ezt tényekkel is alá tudjuk támasztani.
A korábbiakhoz hasonlóan ez a Lágy Cenzúra jelentés sem ad teljes képet a magyar média állapotáról,
hanem néhány kiemelt jelenségre koncentrál.

Az Áttekintés tematikus logikában mutatja be a magyar média fő eseményeit 2022-ben. Határozottan
látszódik az összefoglalóból, hogy minden területen tovább folytatódott a független média visszaszorulása.
A lágy cenzúra néhány kategóriáját kiemelve, magyar hírportálok cikkein keresztül mutatjuk be a jelenséget.
A jelentés bemutatja, hogy a magyarországi tényellenőrzés milyen nehézségekkel küzd. Ez azért is különösen
fontos kérdés, mert a dezinformáció fokozódása más országokhoz hasonlóan Magyarországon
is tapasztalható, de itt annyival nehezebb a helyzet, hogy a kormánypárti média aktívan terjeszt több
dezinformációs narratívát is. A tényellenőrzés sok országban hatékony eszköz a dezinformáció ellen, Magyarországon azonban médiába vetett bizalom alacsony szintje és a nagyfokú társadalmi polarizáció
a tényellenőrök munkáját is nehezíti.

A médiapiac elemzése tisztán mutatja, hogy a 2022-es választás után a kormánypárti médiagépezet
is szembenézett a csökkenő finanszírozással és ez azonnal leépítésekhez, bezárásokhoz vezetett.
Az Orbán-kormány sorrendben negyedik kétharmada alighanem azt üzente a döntéshozóknak, hogy
a kormánypárt dominanciája a nyilvánosságban annyira stabil, hogy már a költséghatékonyság is figyelembe
vehető. Az állami reklámköltés továbbra a piactorzítás fő eszköze, emellett jól látható a független média alacsony piaci súlya.

A rádiós frekvenciák pályázati rendszere jól mutatja, hogy a médiahatóság egyértelműen a piac sokszínűsége
ellen dolgozik. A kormányhoz közelálló befektetők és egyházak rádiói a pályázatok egyértelmű
kedvezményezettjei.
A korábbiaktól eltérően a közszolgálati média működésének nem szántunk önálló fejezetet. Ez egyrészt
azért van így, mert ha valamire illik a befagyott jelző, akkor a közszolgálati médiára biztosan. Az elmúlt
években részletesen dokumentált szervezeti problémák és a finanszírozási átláthatatlanság területén
semmilyen változás nem történt. Másrészt a tanulmány azért sem tartalmaz önálló közszolgálati média
fejezetet, mert a Mérték kutatói a közelmúltban jelentettek meg tanulmányt egy rangos nemzetközi
folyóiratban, amelyben a közszolgálati televíziós híradó dezinformációs gyakorlatát mutatják be.1 Olvasóinknak
ezt a cikket ajánljuk a témában.

Összességében a jelentés áttekintést ad arról, hogyan szilárdult meg az Európai Unió egyik tagállamában
az illiberális médiarendszer. A Lágy Cenzúra sorozat újabb kötete ezt az állapotot dokumentálja.