ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEK, DEZINFORMÁCIÓ ÉS TÉNYRELATIVIZMUS KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN: EGY ÖSSZEHASONLÍTÓ KUTATÁS EREDMÉNYEI – 2024
A modern dezinformáció célja nem a meggyőzés, hanem az összezavarás – a kétely erősítése a tényekkel, az objektív valósággal, illetve annak megismerhetőségével kapcsolatban. A tények megkérdőjelezése, az ún. tényrelativizmus, ugyanakkor az összeesküvés-elméletekben és álhírekben való hit melegágya is.
Az Európai Bizottság által támogatott dezinformációellenes műhelyek együttműködésében készült jelen kutatás arra volt kíváncsi, mennyire fogékonyak a kelet-közép-európai szavazók az összeesküvés-elméletekre és a tényrelativizmusra. Megvizsgáltuk emellett a válaszadók geopolitikai kérdésekkel kapcsolatos nézeteit, valamint az EU előtt álló külső biztonsági kihívások és az Ukrajna elleni orosz agresszió megítélését is. A magyar HDMO és a cseh-lengyel-szlovák CEDMO által közösen kidolgozott kérdőívet Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában kérdeztük le teljesen, egy részét pedig a BROD Bulgáriában is. Jelen prezentáció az összehasonlító elemzés legfontosabb megállapításait mutatja be.
Főbb eredmények:
- Összeesküvés-elméletek és dezinformációval szembeni érzékenység
- Magyarország lakossága kiemelkedően fogékony az álhírekre és az összeesküvés-elméletekre, míg a cseh és a szlovák társadalmak ellenállóbbak.
- Bulgária a középmezőnyben helyezkedik el, de közelebb áll Magyarországhoz.
- A kutatás szerint azok, akik hisznek egy dezinformációban, hajlamosabbak más összeesküvés-elméleteket is elfogadni
- Tényrelativizmus a régióban
- A tényekkel és objektív valósággal szembeni kétely aggasztóan magas minden vizsgált országban. Magyarország ebben különösen érintett, amit a médiával szembeni mély bizalmatlanság táplál.
- Az emberek több mint kétharmada mind a négy országban kétségbe vonja a tényként bemutatott információk hitelességét, ami kedvez a dezinformáció terjedésének.
- Aggodalmak a választási beavatkozások miatt
- Magyarországon és Szlovákiában az emberek egyaránt számítanak orosz és amerikai beavatkozásra.
- Bulgáriában az Egyesült Államokat, míg Csehországban Oroszországot tekintik fő fenyegetésnek.
- Kína veszélyét a régióban kevésbé érzékelik, mint a másik két hatalomét.
- Az Ukrajnával kapcsolatos attitűdök
- Az „Ukrajna-fáradtság” erősen jelen van a régióban.
- Az Ukrajna katonai támogatását legkevésbé a magyarok (10%), leginkább a csehek (25%) támogatják.
- A nem katonai támogatás valamivel népszerűbb, de még így is kisebbségi vélemény.
- Politikai polarizáció
- Magyarországon kiemelkedően magas a politikai polarizáció.
- A kutatás rámutatott, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki szavazók hajlamosak olyan „véleménybuborékokba” zárkózni, amelyek megfelelnek politikai nézeteiknek.
Follow us
Follow HDMO on our social channels to stay up to date with our latest news.