Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, milyen dezinformációs kampányok terjedtek a magyar közösségi médiában a 2025. május 9-én kirobbant ukrán-magyar kémügyet követően. Kutatásunk eredménye szerint felpörögtek az Ukrajna-ellenes és revizionista kampányok, amelyek a magyar-ukrán konfliktus és etnikai feszültségek szítását célozták.

A közösségi médiában terjesztett szélsőségesen revizionista narratívák

A kémügy után az Oroszországhoz köthető dezinformációs oldalak terjesztettek leginkább revíziós tartalmakat. Ezek készítői pontosan nem beazonosíthatók, de az üzenetek jellege, hatásmechanizmusa, valamint a terjesztés módja az orosz dezinformációs hadviselés tipikus jeleit mutatják. Például a tartalmak beleillettek az orosz műveletek célrendszerébe: diplomáciai kapcsolatok és bizalom szisztematikus aláásása, történelmi és etnikai sérelmek felerősítése. A Facebookhoz képest dezinformációs szempontból is sokkal megengedőbb X-en több olyan tartalom is megjelent nem beazonosítható felhasználóktól, amelyek Kárpátalja részleges vagy teljes magyar megszállásáról, visszacsatolásáról szóltak. Ezek voltak a legnépszerűbbek a Kárpátaljával foglalkozó tartalmak közül nem csak az X-en, hanem egyes TikTok- és Telegram-csatornákon is. A posztok között többszázezres elérésű is volt, de a leginkább felkapott tartalom nézettsége meghaladta az egymilliót is. A legnagyobb elérésű revizionista tartalmat a Based Hungary profil publikálta, amelyhez hasonlóak léteznek más régiós országokban is, például Horvátországban, Lengyelországban és Szerbiában. Közös bennük, hogy erősen nacionalista, szélsőséges tartalmakat posztolnak.

Ahogy a Political Capital korábbi tanulmányaiban már bemutatta, Oroszország számos hasonló kampányt folytatott már Kelet-Közép-Európában az Ukrajna elleni agresszió 2014-es megindítása óta. A hibrid stratégia részeként a Kreml dezinformációs kampányokkal, aktív műveletekkel támogatott ukránellenes akciókat és szélsőjobboldali pártokat Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon, hogy aláássak a régió stabilitását, és kétoldalú kapcsolatokat Ukrajnával.

A kémügy köré épülő kormányzati narratívák

Az Orbán-kormány határozottan kizárta, hogy bármiféle revíziós törekvése lenne Kárpátalján. A kémügyet és az ahhoz kapcsolódó dezinformációs kampányt azonban kizárólag Ukrajnával, illetve magyar ellenzéki szereplőkkel hozta összefüggésbe, a nyilvánvaló orosz érdekeket meg sem említve. A kormánypárt fő törekvése az volt, hogy a kémbotrányt a hazai pártpolitika szintjén fegyverként használja fel a TISZA ellen. Ezért igyekeztek Magyar Pétert és pártját külföldi érdekekkel összefonódó szereplőként beállítani. A kormányzati narratívában Ukrajna a külső, a TISZA a belső ellenség szerepét tölti be.

A hazai szélsőjobboldali szereplők álláspontja

A hazai szélsőjobboldal keveset foglalkozott a kémbotránnyal. Bár többen kétséggel fogadták a magyar kémkedésről szóló hírt, de általánosságban helyeselték a magyar hírszerző tevékenységet, és volt, aki a revízió egyfajta előkészítését, de legalábbis reményét látta ebben. Míg az utóbb években a szélsőjobboldal fő politikai ereje, az oroszbarát Mi Hazánk a revízió esélyét látta a háborúban, a kémbotrány után a pártelnök, Toroczkai László, már azt nyilatkozta, hogy pártja nem akar határmódosítást, célja a kárpátaljai autonómia. Bár ez inkább tűnik a szélsőséges karanténból kitörni igyekvő párt politikai taktikázásának, mint valós pálfordulásnak, Toroczkai kijelentése nagy felháborodást és belső ellentéteket keltett a szélsőjobboldalon.

A teljes tanulmány itt elérhető.

A tanulmány a HDMO1 (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) 2023-2025 nevű projekt keretében készült. Elemzésünk során a narratívák feltérképezését a HDMO keretében fejlesztett, mesterséges intelligencia alapú, úgynevezett Visalert elemzőeszközzel végeztük.