Az amerikai kormány cenzúraként beszél arról, hogy az Európai Bizottság 120 millió euróra büntette az X-et. Orbán Viktor szerint brüsszeli bürokraták akarják eldönteni, mit mondhatunk vagy olvashatunk. Valójában a bizottsági döntés egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy mit posztolnak a felhasználók a közösségi oldalra.

„A Bizottság X elleni támadása mindent elárul. Amikor a brüsszeli uraságok nem tudják megnyerni a vitát, akkor a bírságokhoz nyúlnak. Európának szólásszabadságra van szüksége, nem pedig választott bürokratákra, akik eldöntik, mit olvashatunk vagy mondhatunk. Le a kalappal Elon Musk előtt, hogy kitartott.”

Orbán Viktor ezt a szöveget írta ki angolul X-oldalára december 6-án, miután az Európai Bizottság bejelentette, hogy 120 millió eurós bírságot szab ki az Elon Musk által tulajdonolt és vezetett X-re (korábbi nevén Twitterre) a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (Digital Services Act, DSA) megsértése miatt.

A döntést amerikai kormányzati szereplők is hasonló hangnemben támadták, mint Orbán.

JD Vance alelnök még a bejelentés előtt arról írt, hogy „az EU-nak támogatnia kellene a szólásszabadságot, nem pedig baromságok miatt támadni az amerikai vállalatokat”.

Marco Rubio külügyminiszter pedig a döntést bírálva kijelentette: „Vége van azoknak a napoknak, amikor online cenzúrázhatják az amerikaiakat.”

Valójában, ahogy arra Daphne Keller, a Stanford Egyetem jogi karának platformszabályozási programvezetője is rámutatott a Tech Policy Press-en megjelent írásában,

A döntés három pontban marasztalta el Musk vállalatát a DSA megsértése miatt. Ezek közül az első a felhasználók megtévesztéséről, a másik kettő pedig az átláthatósági szabályok megszegéséről szól.

A Bizottság további vizsgálatokat is folytat az X ellen, és ezek akár ténylegesen érinthetik a szólásszabadságot. Döntés azonban csak a fenti három pontban született, ami Keller szerint egyelőre „meglehetősen unalmas jogi kötelezettségek betartatását jelenti”.

Miért büntetett az EU?

A Bizottság mostani döntése az X három funkcióját kifogásolta:

A kék pipa a Bizottság szerint megtévesztheti a felhasználókat, mivel pénzért bárki szerezhet ilyet, anélkül, hogy az X valójában igazolná a személyazonosságát. „A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet nem kötelezi a platformokat a felhasználók személyazonosságának ellenőrzésére, azonban egyértelműen megtiltja, hogy a platformok hamisan azt állítsák, hogy elvégezték az igazolást, miközben valójában ez nem történt meg” – írta a Bizottság.

Az uniós rendelet előírja az óriásplatformoknak, hogy vezessenek nyilvános adatbázist a fizetett hirdetésekről. A második pontban azért marasztalták el az X-et, mert a Bizottság szerint az X hirdetéstárában a kötelező információk közül több nem volt elérhető: például nem olvasható ki az adatbázisból a hirdetés tartalma és az, hogy milyen jogi személy fizetett érte.

Végezetül azt is lefekteti a DSA, hogy a platformoknak kutatói hozzáférést kell biztosítaniuk a felületükön amúgy nyilvánosan megjelenő adatokhoz. Ehhez képest a Bizottság szerint az X nem csupán megnehezítette, hogy a kutatók hozzáférjenek a platform adatlehívást lehetővé tevő felületéhez (az úgynevezett API-hoz), hanem azt is megtiltotta nekik, hogy saját megoldásokkal (például scrape-eléssel) nyerjenek ki adatokat az oldalról.

A 120 millió eurós bírság mellett a Bizottság 60 napot adott az X-nek arra, hogy helyrehozza a kék pipás ellenőrzés hiányosságait, és 90 napot arra, hogy kiegészítse a hirdetéstárat és megadja a megfelelő hozzáférést a kutatóknak.

Milyen eljárások vannak még folyamatban?

Az Európai Bizottság két éve, 2023. december 18-án indított eljárást az X ellen a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet alapján. Az eljárás bejelentésekor megemlítették azt a három pontot, amiben most döntést hoztak (vagyis a kék pipát, a hirdetéstárat és a kutatói hozzáférést), de további feltételezett jogsértésekről is írtak.

A 2023-as közlemény szerint a Bizottság azt is vizsgálni kezdte, hogy az X megfelelően értékelte és kezelte-e a platformon esetlegesen előforduló illegális tartalmakkal kapcsolatos kockázatokat, illetve, hogy elég hatékonyak-e a választási folyamatok és a tényeken alapuló közbeszéd védelmében, a dezinformáció ellen hozott intézkedéseik, különösen a professzionális tényellenőrzés helyett alkalmazott közösségi megjegyzések (Community Notes) rendszere.

Ezek a vizsgálatok már valóban a felhasználói tartalmakat érintik, vagyis Orbán Viktor szavaival azt, hogy „mit láthatunk és olvashatunk” az online platformon. Az illegális tartalmak és a hamis információk kezelése Daphne Keller szerint is felvethet legitim kérdéseket a szólásszabadságról, például azért, mert a gyűlöletbeszédet nem ugyanúgy szabályozzák Amerikában, mint az uniós tagállamokban.

A bizottsági közlemény is csak annyit jegyzett meg, hogy a le nem zárt pontokban folytatják a vizsgálatokat.

(Címlapi fotó: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Sajtóiroda)