Mi ez a „Zelenszkij-terv”, amivel Orbán riogat?
Orbán hadüzenetként mutatott be egy Politico-cikket, amiben állításával szemben nem szerepel, hogy az EU kormányt buktatna Magyarországon, és Zelenszkij még csak meg sem szólal benne.
„A Zelenszkij-terv harmadik pontja szerint Orbánt el kell távolítani. Helyette Magyar Pétert kell hatalomba hozni, mert ő támogatja Ukrajna EU-csatlakozását.”
Ez az állítás hangzik el Orbán Viktor február 11-én közzétett Facebook-videójában. A miniszterelnök a videót azzal a szöveggel vezette fel, hogy „a brüsszeli elit hivatalos lapja, a Politico közzétette Brüsszel és Kijev legújabb haditervét, az öt pontból álló Zelenszkij-tervet”.
Pár órával később, egy újabb posztban Orbán már „hadüzenetként” értelmezte a „tervet”, és azt írta, „Brüsszel és Kijev a választásokon való nyílt beavatkozással fenyeget”. Orbán bejegyzésének a terv pontjait részletező egyik illusztrációján az áll: „megbuktatják a nemzeti kormányt Magyarországon, és a helyére léptetik a Tisza Pártot, akik támogatják Zelenszkij tervét”.
De mi ez az állítólagos terv?
Az Ukrajna EU-s csatlakozásának lehetőségeiről szóló cikket a Politico névtelen forrásokkal folytatott beszélgetésekre alapozta. A szövegben említett öt lépésről vagy pontról azt állítják, hogy az interjúk alapján azonosította őket az újságíró. Tehát nem következik a cikkből, hogy bárhol létezne egy írásos terv, vagy hogy a források konkrétan egy ötpontos tervről beszéltek volna a Politicónak.
Az egyébként a cikkben sem szerepel, hogy az EU vagy bármelyik névtelen megszólaló be akarna avatkozni a magyar választásokba és el akarná távolítani Orbán Viktort. Csak annyit állít a cikk, hogy több uniós tisztviselő reménykedik abban: kormányváltás esetén Magyar Péter változtathat Magyarország jelenlegi Ukrajna-politikáján.
A Politico öt pontja
Az „5 lépés, hogy Ukrajnát behozzák az EU-ba 2027-ben” című cikk február 10-én jelent meg a Politicón.
A cikk szövege szerint a szerző, Zoja Seftalovics összesen 10 névtelen forrással beszélt Ukrajna uniós csatlakozásának lehetőségeiről: öt diplomatával, akik öt különböző uniós tagállamot képviselnek, három EU-s tisztviselővel és két ukrán kormányzati forrással. Volodimir Zelenszkij közvetlen megszólalóként nem szerepel a cikkben, csak néhány korábbi nyilvános kijelentésére hivatkozik a Politico.
A beszélgetések alapján „azonosította” a Politico azt az öt lépést, amit Ukrajna mielőbbi uniós csatlakozása érdekében megtehet az EU.
- Első pontként azt említi a cikk, hogy az EU már azelőtt informális iránymutatást ad Ukrajnának a csatlakozási tárgyalások egyes fejezeteiről, hogy a fejezeteket hivatalosan megnyitnák. Az Európai Bizottság összefoglalója szerint 2024 júniusában kezdődtek el a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. 2025 szeptemberében sikeresen lezárult az úgynevezett átvilágítási folyamat, jelenleg a tagállamok egyetértésére várnak ahhoz, hogy a tárgyalási fejezeteket (illetve az ezeket tömörítő klasztereket) meg lehessen nyitni.
- A Politico második pontja egy újfajta uniós tagság ötletét veti fel, amit a cikk csak „fordított bővítésnek” nevez. Ezt nemcsak Ukrajna, hanem például Moldova vagy Albánia lehetséges csatlakozásánál is használhatnák. Az elképzelés lényege, hogy egy ország EU-tag lehessen még azelőtt, hogy teljesítené a tagság összes formális feltételét, de úgy, hogy ennek megfelelően a tagságból eredő összes jogot sem élvezhetné. Ez az Emmanuel Macron által népszerűsített „többsebességes Európa” koncepciójába is illeszkedne.
- A harmadik lépés a „várni Orbán távozására” címet kapta. A Politico szerint, mivel Ukrajna felvételéhez a tagállamok egyhangú szavazata kell, és Orbán Viktor ellenzi a csatlakozást, az Európai Bizottság és az EU-s kormányok kiemelt figyelmmel várják az áprilisi magyar választást.
- A negyedik pont szerint, ha Orbán hatalmon marad, akkor Donald Trump győzheti meg a magyar miniszterelnököt arról, hogy ne blokkolja tovább Ukrajna EU-s csatlakozását. A Politico itt a Financial Times cikkére is hivatkozik, ami szerint Ukrajna 2027-es EU-csatlakozása szerepelt abban a béketervben, amit ukrán és EU-s tisztviselők tavaly decemberben mutattak be a Trump-adminisztrációnak. Az FT cikke szerint a dokumentum a Trump-kormány saját, 28 pontos béketervének átdolgozott változata. Az eredeti verzióban az USA egyáltalán nem sürgette ennyire a Ukrajna EU-csatlakozását.
- Végül a Politico ötödik pontja arról szól, hogy ha a Trump-kártya bevetése se lenne sikeres, az uniós tagállamok a Magyarország ellen jelenleg is folyamatban lévő 7-es cikkely szerinti eljárás továbbvitelével megfoszthatnák a magyar kormányt a szavazati jogától.
Mi következik ebből?
A Politico által a 10 szereplővel folytatott háttérbeszélgetés alapján felvázolt forgatókönyv realitását néhány helyen maga a cikk is kétségbe vonja.
Különösen a második pontnál vet fel erős kérdőjeleket. Megemlíti például, hogy a „többsebességes EU-tagság” ötletét Németország nem támogatja, és korábban maga Volodimir Zelenszkij is elfogadhatatlannak nevezte a „másodrangú uniós tagságot”.
Ennél a pontnál írnak arról is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt pénteken megbeszélést folytatott a tagállami kormányokkal a bővítési patthelyzet feloldásáról, amire több opciót is felvázolt, és ezek közül csak az egyik lehetőség a cikkben részletezett „fordított bővítés”.
A „várni Orbán távozására” pontnál csak annyit ír a Politico, hogy több uniós tisztviselő „reménykedik abban, hogy ha Orbán elveszíti az áprilisi választást, Magyar Péter változtathat az Ukrajna-politikán, tekintettel arra, hogy tavaly népszavazást ígért a kérdésről [Ukrajna EU-csatlakozásáról]”.
Tehát az sem szerepel a cikkben, hogy Magyar kifejezetten támogatná Ukrajna uniós csatlakozását, csak az, hogy meg nem nevezett EU-s tisztviselők bíznak a beígért népszavazás eredményében.
(Címlapi kép forrása: Ida Marie Odgaard/AFP)
Follow us
Follow HDMO on our social channels to stay up to date with our latest news.