A Mérték Médiaelemző Műhely kilencedik éve jelenteti meg a Lágy Cenzúra jelentést, amely elemzi, kutatja és dokumentálja a magyar média előző évének legfőbb eseményeit és trendjeit.

Mi is az a lágy cenzúra? A lágy cenzúra vagy indirekt cenzúra fogalma alatt azokat a médiapolitikai beavatkozásokat értjük, amelyek a médiapiac szerkezetének alakításával, a médiapiaci erőforrások elosztásának manipulálásával egyes álláspontok esélyét a közönség elérésére jelentősen növelik, másokét jelentősen csökkentik. Értelmezésünk szerint a lágy cenzúra a médiapiac szerkezetére és a médiavállalkozások gazdasági mozgásterére ható önkényes beavatkozás. Célja, hogy a médiapiac értéklánc egészében megerősítse azokat a vállalkozásokat, amelyek elősegítik a kormányzat álláspontjának közvetítését, és egyúttal gyengítse, gazdaságilag ellehetetlenítse, vagy kritikus álláspontjuk feladására kényszerítse a kormányzattal szemben kritikus véleményeket közlő médiumokat.

A lágy cenzúra által okozott változások lassan történnek, a beavatkozások közvetettek, a folyamat nem látványos. A lágy cenzúra a tartalomkínálat egészének alakítására irányul, így a médiavállalkozások állnak a központjában.
Az elemzésünkben megállapítjuk, hogy a hazai médiapiacon 2023-ban radikális változás nem történt, de a külvilágban zajló események közül kettő is nagyobb hatást gyakorolt rá, újabb aggodalomra ad okot. Úgy tűnik, a globális platformok európai szabályozása nem hoz érdemi változást a magyar tartalomszolgáltatók és a platformok viszonyában, viszont tovább erősíti a Fidesz által 2010 óta megszállva tartott médiahatóság pozícióját. Másrészt az általunk indított, a közszolgálai média állami támogatásával kapcsolatos európai eljárás kudarca az utolsó jogi eszközöket is kiveszi a kezünkből, amelyekkel az átpolitizált médiarendszert és az eltorzított médiapiacot legalább részben a demokrácia normáinak megfelelő irányba terelhettük volna.

Ha csak két számmal jellemezhetnénk az eltorzított médiapiacot, akkor az egyik az árbevételek megoszlása lenne. A közszolgálati média költségvetését is beleszámolva 347 milliárd forint árbevételt a hírpiacon is jelen levő nagyobb médiacégek és ebből mindössze 23 százalék a független média részesedése. Ez az arány jól mutatja a torz magyar piaci viszonyokat, évek óta foglyul ejtett piacról beszélhetünk. A másik fontos adat, hogy 86 milliárd forintos listaára állami reklámköltésnek 77,7 százaléka négy nagy kormányközeli médiacsoporthoz került. Az állami reklámköltés alakulása és ennek piactorzító hatása jól évek óta dokumentált. Továbbra is fennáll, hogy az állam – beleértve az állami tulajdonú vállalatokat is – a kormányközeli médiában nagyon jelentős összegekért hirdetnek, ugyanakkor a kormánnyal kritikus médiában nem, vagy csak minimális mértékben költenek. Ez lényegében állami támogatást jelent a kormányközeli médiának, hozzájárul a működés finanszírozásához, ugyanakkor versenyhátrányba hozza a független médiumokat, amelyeknek az egyre nehezebb piaci körülmények között kell fennmaradniuk.

Az elemzésben minden évben megtalálható általános áttekintés, a médiapiaci események és a médiajogi környezet változása mellett két új téma is megjelent: a független magyar szerkesztőségek közül öten – 24.hu, 444.hu, Debreciner, HVG és Telex – adtak mélyinterjút a globális platformokkal kapcsolatos viszonyukról. A szerkesztőségek egyetértettek abban, hogy ezek a platformok továbbra is nagy szerepet játszanak a független médiumok olvasóinak elérésében, de a kiszámíthatatlan és átláthatatlan működés miatt mindegyikük megkezdte különböző stratégiák kidolgozását, amivel minél inkább függetlenedni tudnak a jövőben a közösségi média felületektől.

A másik új téma a Mérték 2016-ban indított európai versenyjogi ügyének részletes bemutatása. A Klubrádióval és Jávor Benedek akkori európai parlamenti képviselővel közösen beadott panaszunkban 2016-ban azt kifogásoltuk, hogy a magyar közszolgálati média finanszírozása nem felel meg az állami támogatásokra vonatkozó európai szabályoknak. A közszolgálati média szabályozásával kapcsolatban az Európai Unió mozgástere erősen korlátozott, de ez nem jelenti azt, hogy az EU teljesen eszköztelen lenne a közszolgálati média működésével kapcsolatos visszaélések kezelésében. A közszolgálati média, mint a működéséhez állami támogatásokat is felhasználó médiapiaci szereplő elvileg az EU állami támogatásokra vonatkozó versenyjogi szabályainak hatálya alá tartozik. Az Európai Bizottságnak kiterjedt gyakorlata van a piactorzító közmédia-finanszírozás elleni fellépésben. Ez alapján joggal számítottunk arra, hogy az átláthatatlan, külső kontroll nélkül felhasznált, nem egyértelmű célokat követő közpénz-költés a magyar közszolgálati intézményrendszerben felkelti az Európai Bizottság érdeklődését is. Ha a Bizottság kimondta volna, hogy a magyar közmédia-finanszírozás nincs összhangban az európai elvárásokkal, akkor olyan átalakításokat tudott volna az MTVA-Duna Médiaszolgáltató rendszerében kikényszeríteni, ami jelentősen javította volna a médiaszabadság helyzetét. Ez végül nem történt meg, tehát a közszolgálati médiában alighanem minden marad változatlan.