Nincs egyetlen, általánosan elfogadott mutató, ami kiadná az országok szegénységi rangsorát. A fogyasztási adat alapján az Eurostat frissítése után már utolsó előttiek vagyunk az EU-ban, az egyik jövedelmi statisztikában viszont az utolsó helyre csúsztunk vissza.

Magyarország Európa legszegényebb országa - 2024 nyara óta ez Magyar Péter Tisza-elnök egyik legtöbbet ismételt állítása, ami legutóbb a párt január 5-én tartott évindító sajtótájékoztatóján is elhangzott, Magyar bevezető beszédének első perceiben.

Bár a beszédből most sem derült ki, hogy pontosan milyen nemzetközi összehasonlítás alapján állítja ezt Magyar, korábbi elemzésünkben arra a következtetésre jutottunk, hogy az ellenzéki politikus ebben a visszatérő beszédpanelben az Eurostat tényleges egyéni fogyasztási adatai alapján beszél az unióban kiemelkedő szegénységről. Ezt arra alapoztuk, hogy Magyar kommunikációja időben pontosan lekövette Magyarország visszaesését ebben a mutatóban, vagyis akkor váltott „Európa második legszegényebb országáról” a legszegényebbre, amikor Magyarország a 2024 nyarán közzétett 2023-as adatok szerint utolsó helyre csúszott vissza egyéni fogyasztásban az EU-s tagállamok között.

A tényleges egyéni fogyasztás azt mutatja meg, milyen értékben fogyasztottak javakat és szolgáltatásokat egy adott évben az emberek. A mutató valóban alkalmas a fogyasztói jólét nemzetközi összevetésére.

Nemzetközi összehasonlításban ugyanis 2024-ben Bulgáriában is ugyanolyan (az uniós átlag 73 százalékának megfelelő) szinten volt az egyéni fogyasztás volumene, mint Magyarországon, Lettországban pedig valamivel alacsonyabban, az átlag 72 százalékán.

Magyar (vagy kampánycsapata) mentségére szóljon, hogy amikor az EU statisztikai hivatala, az Eurostat 2025 júniusában először publikálta a 2024-es fogyasztási adatokat, Magyarország még valóban a lista utolsó helyén állt Bulgária, Észtország és Lettország mögött. Most is elérhető az Eurostat oldalán az ezt az állapotot tükröző fogyasztási rangsor. Az Eurostat adatfrissítéséről és a sorrend megváltozásáról – Magyarország feljebb lépéséről és Lettország visszaeséséről – viszont decemberben a HVG is beszámolt.

A magyarázat valószínűleg abban rejlik, hogy a statisztikusoknak először nemzetközileg összehasonlíthatóvá kell tenniük a különböző nemzeti valutákban megadott, és különböző árszínvonalak mellett keletkező fogyasztási adatokat. Átváltják őket egy fiktív, statisztikai célokat szolgáló valutára, a PPS-re (purchasing power standard). Az átváltás adott évre érvényes „árfolyamát” viszont időszakosan frissíti az Eurostat. A 2024-es átváltási arányszám legfrissebb, 2025 decemberi frissítésekor mozdulhatott el Magyarország a statisztika utolsó helyéről.

Ez a vásárlóerő-paritáson számolt, éves ekvivalens mediánjövedelem, vagyis az a jövedelmi szint, amelynél az emberek fele magasabb, a másik fele pedig alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik. Ennek értéke Magyarországon a legfrissebb adatok szerint 11199 PPS volt 2024-ben, míg az utolsó előtti Szlovákiában 11433 PPS. A sereghajtók között van még Görögország (12436 PPS), Románia (13023 PPS) és Bulgária (13079 PPS).

Az Eurostat egy 2025 júliusában íródott tanulmányából derül ki, hogy a 2024-es adatok a múlt év során itt is módosulhattak, a tanulmányban ugyanis még némileg eltérő adatok szerepeltek, így Szlovákiában valamivel alacsonyabbnak mutatta a mediánjövedelmet, mint Magyarországon. A Qubit is a korábbi adatsor alapján írt arról szeptemberben, hogy a mediánjövedelem szerint az EU második legszegényebb országa vagyunk.

Korábbi cikkeinkben azt is bemutattuk, milyen egyéb jóléti/szegénységi mutatók léteznek még az Eurostat adatai között. A teljesebb kép érdekében érdemes megnézni, ezekben hol áll most Magyarország.

Átlagjövedelem

Az éves ekvivalens átlagjövedelem esetében eggyel jobb a helyzet, mint a mediánjövedelemnél. Itt utolsó előtti helyen állt Magyarország 2024-ben 12368 PPS átlagjövedelemmel, kicsivel előzve Szloviákát (11686 PPS).

GDP/fő

Az országok gazdasági fejlettségének összemérésekor általánosan az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított GDP-t szokás használni. Ebben Magyarország ugyan szintén jóval az uniós átlag alatt van (az átlag 76,2 százalékán), de nem az utolsó helyen: az Unióban Szlovákiát, Görögországot, Lettországot és Bulgáriát körözi le.

Rendelkezésre álló jövedelem

Az Eurostat megadja a háztartások egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelmét is, amely az adózás előtti, de a különböző társadalmi transzfereket, például állami támogatásokat már tartalmazó jövedelmet jelenti. A legfrissebb, 2025 novemberében publikált adatok szerint a legkevesebb rendelkezésre álló jövedelem korántsem Magyarországon kerül a háztartásokhoz, hat országban is rosszabb a helyzet. Mögöttünk van a régiós versenytársak közül Horvátország, Románia és Szlovákia is, a sereghajtók pedig Észtország, Görögország és Lettország.

Az egyéni fogyasztási adatsorban és a rendelkezésre álló jövedelmet mérő statisztikában elfoglalt különböző helyünkre magyarázat lehet, hogy a magyar háztartások a jövedelmüknek az európai átlagnál nagyobb részét teszik félre, ahelyett, hogy fogyasztásra költenék.

Szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya

Az EU-ban egységesen használt „szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya” mutató nem az abszolút szegénységet méri, hanem a társadalmi kirekesztettség komplex kockázati tényezőit (alacsony relatív jövedelem, súlyos anyagi depriváció, munkaerőpiacról való kiszorultság).

Magyarországon 2024-ben a társadalmi kirekesztődés vagy szegénység kockázatának kitettek aránya 19,3 százalék volt, ami még a 21 százalékos uniós átlagnál is jobb arány, és régiós versenytársaink közül Romániát és Horvátországot is felülmúlja.

A hosszú távú trend alapján Magyarországon 2015 óta számottevően csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya: míg 2015-ben még a lakosság közel egyharmada tartozott ebbe a körbe, addig 2024-re ez az arány nagyjából egyötödösre mérséklődött. Ugyanakkor a javulás 2020 óta lényegében stagnál, ezzel Magyarország jelenleg az uniós rangsor középmezőnyében helyezkedik el.