A pártprogram szerint a tejföl 15-szörösére, a WC-papír 20-szorosára, a fűszerpaprika 24-szeresére drágult 2010 óta. De ez csak első ránézésre tűnik így a statisztikából.

Február 7-én mutatta be választási programját a Tisza Párt A működő és emberséges Magyarország alapjai címmel. A 240 oldalas dokumentum kitér arra is, mi az, ami „nem működik” Magyarországon.

Írnak a 2010 óta számított közel 100 százalékos inflációról, majd megállapítják:

„Az alapvető élelmiszerek esetében a drágulás még drámaibb volt. A tejföl ára például 15-szörösére emelkedett!”

Szemléltetésként közölnek egy 15 tételből álló táblázatot, ami egyes termékek fogyasztói árának változását mutatja 2010 és 2024 között – itt szerepel a tejföl és például a fűszerpaprika is, mint extrém módon megdrágult termékek.

A táblázat szerint tejfölből 1 kilogramm 124 forintba került 2010-ben, és ez az ár 2024-re 15-szörös drágulással 1 930 forintra emelkedett. A csemege fűszerpaprika kilója pedig 24-szeresére drágult, vagyis több mint kétezer százalékkal lett drágább 2010 és 2024 között.

A termékek többségénél a feltüntetett inflációs százalék matematikailag helyes, mégsem felel meg a valóságnak, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatok forrásaként szolgáló táblázatában a 2010-es és 2024-es árak valójában nem ugyanazokra a mennyiségekre vagy kiszerelésekre vonatkoznak.

A Tisza-program táblázatában felsorolt 15 tételből tíznél ehhez hasonló probléma áll a látszólag brutális áremelkedés hátterében. Kétségtelen, hogy a KSH táblázata félrevezetően jeleníti meg az adatokat, de az apró betűs részből egyértelműen kiderül, hogy a meglepő árugrások mögött jelentős részben módszertani-mérési változások állnak, és az adatok ilyen módon nem hasonlíthatók össze.

Erre a torzításra a KSH is felhívja a figyelmet a táblázat alatt. Azt írják: az árak az „adott évekre nyersen kiszámított átlagárak, melyek nem szűrik ki a reprezentánsok megfigyelésében és megfigyelhetőségében bekövetkező időbeli változásokat (pl.: minőségi változás, összeíróhely-váltás, reprezentánsmódosítás).” Hozzáteszik, hogy „a torzító hatásokat nem tartalmazó tényleges árváltozást mérő indexek” egy másik táblázatban találhatók, igaz, itt nem konkrét termékekre, hanem termékcsoportokra lebontva tüntetik fel az árak változását.

Nincs tizenötszörös-húszszoros drágulás

A torzítást a tejföl példáján jól lehet érzékeltetni. 2010 óta többször változott, hogy a KSH mekkora kiszerelésű tejföl árát tünteti fel a Tisza programjában is hivatkozott adatsorban. Legutóbb 2023-ban változtattak ezen, azóta egy kilogramm tejföl árát adják meg, éppen ezért 2023-ban az addigiakhoz képest extrém ugrás látható az adatokban: 2022-ben még 280 forint szerepel a tejföl áránál, 2023-ra viszont már 2 190 forintot rögzítettek.

A fűszerpaprika esete is hasonló. 2010-ben 376 forint, 2024-ben 9 030 forint volt a fűszerpaprika ára a KSH-táblázatban, ebből számolt fűszerpaprika-inflációt a Tisza. Csakhogy a 2024-es szám a termék kilogrammos árát, a 2010-es ár pedig a 100 grammos termék árát mutatja.

Az adatsor itt 2013-ról 2014-re egy év alatt tízszeres drágulást mutat 380 forintról 3870 forintra – ez éppen egybeesik a 100 grammos és 1 kilós kiszerelés közötti módszertani váltással a lábjegyzet szerint.

Érdemben 2014 és 2024 között hasonlíthatjuk össze a fűszerpaprika árát, ebben az intervallumban ugyanis a KSH végig a termék kilogrammos árát nézte. Az adatok szerint ebben az időszakban 3 870 forintról 9 030 forintra drágult a fűszerpaprika, ami több mint kétszeres áremelkedést jelent.

Méz és ponty: még 8 tételnél van módszertani különbség

Hasonló problémákat még nyolc terméknél találtunk a Tisza táblázatában, ezeknek a 2010 és 2024 közötti drágulása is a KSH módszertani változtatásai miatt tűnik nagyobbnak a valóságosnál.

Az egészségügyi papír (WC-papír) ára a KSH-táblázat és a Tisza-program szerint 77 forint volt 2010-ben, és 1 530 forint 2024-ben. Azonban a KSH 2010-ig a kétrétegű papírt és egy darab henger árát vezette fel, 2011-től váltottak a 3 rétegű és 8 darabos kiszerelésre. 2010 és 2011 között ennek köszönhetően egy év alatt ugrott 77 forintról 707 forintra a WC-papír ára a táblázatban. 2011-től már nincs módszertani változás 2024-ig, a drágulás ebben az időszakban 116 százalékos.

Az akácméz 2010-ben 682 forintba, 2024-ben viszont már 5 490 forintba került a KSH adatsora és a Tisza táblázata szerint. 2010-ben azonban még a 250-300 grammos kiszerelés árát rögzítették. 2018-ban váltottak az egykilósra, ekkor egy év alatt 967 forintról 3480 forintra ugrott az akácméz ára a táblázatban.

A csemegekukorica-konzerv áráról 2011-től szerepelnek adatok a KSH-adatsorban: ekkor valóban 238 forintba került a termék. 2024-ben az adatsor már 1 970 forintot mutat. Itt is változott azonban a kiszerelés: a 2024-es adat vonatkozik a kilós árra, 2011-ben még egy doboz árát rögzítették. A váltás itt 2022-ről 2023-ra történt, ennek megfelelően egy év alatt 465 forintról 2 150 forintra ugrott a kukoricakonzerv ára a táblázatban.

A KSH nyers adatai szerint 2010-ben 379 forint volt a gyümölcslekvár, 2024-ben pedig már 2 680 forint. Csakhogy a 2024-es adat a kilogrammos, a 2010-es az 500 grammos termék árát mutatja.

A lekvárnál is többször változott a módszertan, legutóbb 2023-ban. Ez ennek a terméknek az adatsorában is jelentős ugrást okozott: 2022-ben 726 forint szerepel a gyümölcslekvárnál, ami 330-500 grammos sárgabarackdzsem dobozonkénti árát jelentette, 2023-ban viszont már a kilós ár látható, ami 2 680 forint.

A folyékony mosogatószer nyers adatai is megtévesztőek, így a Tisza által számított infláció hibás. A 2010-es 306 forintos ár még fél liter mosogatószerre vonatkozik, de a 2024-es 1 600 forint már literes kiszerelést jelöl.

A törülköző ára is a méretbeli különbség miatt ugrott ekkorát: 2010-re az 50x100 centiméteres törülköző ára szerepel a KSH-adatsorban, ez valóban 1 120 forint volt. 2012-től veszik figyelembe a 70x140 centiméter méretű frottír törülközőt, aminek akkori ára 2 360 forint volt. 2024-ben már 4 900 forintért vásárolhattunk ekkora törülközőt.

A KSH adatsora ponytszelet vagy filé néven tünteti fel a Tisza-programban pontyszeletként szereplő tételt. Azonban a KSH lábjegyzetéből kiderül: a 2010-es 964 forintos ár az élő pontyra, a 2024-es ár pedig a pontyszelet vagy filé kilogrammos árára vonatkozik.

A multiplex mozijegynél csak annyi változás volt a KSH táblázatában, hogy 2010-ben még a péntek esti jegy árát tüntették fel, 2024-ben viszont már a szombat estiét. 2011 és 2012 között váltott a KSH, akkor egy év alatt 768 forintról 1 310 forintra nőtt a mozijegy ára. 2012 és 2024 között aztán azonos módszertan mellett is több mint a duplájára drágult a mozijegy.

Tényleg jelentős volt az élelmiszerinfláció

A felsorolt 15 tételből ötnél nincsenek ilyen módszertani problémák a KSH adatsorában és a Tisza táblázatában. Ez az öt termék a kenyér, a karikagyűrű, a ceruzaelem, az állatkerti belépő és a hamburger.

A fehér kenyér árának alakulása jelzi az egyébként valóban jelentős élelmiszerinflációt az időszakban.

Az adatok szerint 2010-ben 1 kilogramm fehér kenyér 244 forintba került, 2024-ben pedig már 881 forintba. Ha a legfrissebb adatot is figyelembe vesszük, még nagyobb drágulást láthatunk: a KSH 2025-ös adatai szerint tavaly 1 kiló fehér kenyér már 925 forintba került. Vagyis négyszer lett drágább a fehér kenyér kilója a 2010-es árhoz képest.

Ahhoz, hogy a fogyasztói árak változásáról képet kapjunk, és lássuk, mennyivel lettek átlagosan drágábbak az élelmiszerek, érdemes a KSH összesített éves élelmiszerinflációs adatsorát is megnéznünk.

---

Címlapi fotó: Tisza Párt Facebook