2023-ban még a magyar termékenységi ráta volt a harmadik legmagasabb az EU-ban, aztán alaposan visszaestünk a rangsorban.

Az Orbán-kormányok kiemelt célja volt a demográfiai adatok javítása és a magyarok gyermekvállalási kedvének növelése. Orbán Viktor a „magyar nagystratégia” részeként beszélt a 2,1-es termékenységi ráta, tehát a „demográfiai önfenntartás” eléréséről 2035-re (a termékenységi ráta azt fejezi ki, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett).

A termékenységnövekedés az utóbbi hetekben is megjelent a fideszes politikusok kommunikációjában. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium leköszönő államtitkára április 29-én arról posztolt, hogy a kormány emelt fővel távozik, mert „az elmúlt 16 évben Magyarország nagy lépésekkel haladt előre”. Bejegyzésében egy hosszú, a felvezetés szerint az elmúlt 16 év kormányzati eredményeit tartalmazó felsorolást közölt. Ennek egyik pontja a következő állítás volt:

„Az utolsó helyről az uniós élmezőnybe jöttünk fel az EU-ban a gyermekvállalási kedv tekintetében (termékenységi ráta).”

Vitályos Eszter a választás előtt pár nappal osztotta meg ugyanezt a listát, benne a kiemelkedő magyar gyermekvállalási kedvről szóló állítással.

A februárban közölt 2024-es adatok szerint a magyar termékenységi ráta (1,41) egyértelműen a középmezőnybe tartozik. Az EU-átlag valamivel alacsonyabb (1,34), de így is előttünk van tíz EU-tagország, többek között Bulgária, Szlovénia, Dánia, Horvátország, Szlovákia vagy Svédország.

Az ugyanakkor igaz, hogy 2010-ben a magyar érték (1,25) az EU-ban a legalacsonyabb volt, 2023-ban viszont 1,55-tel már a harmadik legmagasabb Bulgária és Franciaország után.

2023 volt egyébként az egyetlen év, amikor a magyar termékenységi ráta felfért az uniós rangsor dobogójára. 2024-re komoly visszaesés történt, bár a 2010-es sereghajtó helyezéshez képest még így is jelentősen kedvezőbb a pozíciónk.

Az Eurostatban még nincs más országokkal összehasonlítható 2025-ös adat, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes számai szerint a magyar termékenységi ráta 2025-re tovább esett (a KSH termékenységi rátája módszertani különbségek miatt némileg eltér az Eurostatétól, de a tendenciák ugyanazok).

A termékenységi arányszámot két érték befolyásolja: a szülőképes korú nők és az élveszületések száma. Tehát önmagában a több vagy kevesebb gyerek nem jelent szükségszerűen nagyobb vagy kisebb termékenységi rátát. Ezzel együtt tény, hogy Magyarországon a KSH előzetes adatai szerint 2025-ben összesen 72 ezer élveszületés történt, ami a valaha regisztrált legalacsonyabb érték.

Vitályos és Rétvári hosszú „eredményfelsorolásából” korábban más témákról is írtunk. Így például bemutattuk, miért félrevezető azt állítani, hogy

(Címlapi fotó: Németh Dániel/444)