A Mérték Médiaelemző Műhely megjelentette a 2025. évi Lágy Cenzúra jelentést, amely összefoglalja az előző év legfontosabb médiapolitikai és médiapiaci fejleményeit.

Az idei jelentés két szempontból is különleges. Egyrészt a 2026. áprilisi választás ismeretében már kimondható, hogy ez az utolsó olyan anyag, amely a 2010-ben kezdődött Orbán-éra médiarendszerének fejleményeit mutatja be. Másrészt azért is különleges, mert éppen a tavaszi választási eredmény miatt nem a szigorúan vett naptári évet foglalja magában, hanem egészen a választásokig, 2026 áprilisig történteket dolgozza fel.

A lágy cenzúra alatt a korábbi logikának megfelelően azokat a médiapolitikai beavatkozásokat értjük, amelyek a médiapiac szerkezetének alakításával, a médiapiaci erőforrások elosztásának manipulálásával egyes álláspontok esélyét a közönség elérésére jelentősen növelik, másokét jelentősen csökkentik. A lágy cenzúra nem adminisztratív tiltásokkal, befolyásolja a nyilvánosságot, hanem önkényesen beavatkozik a médiapiac szerkezetébe és a médiavállalkozások gazdasági mozgásterébe. Célja, hogy a médiapiac értéklánc egészében megerősítse azokat a vállalkozásokat, amelyek elősegítik a kormányzat álláspontjának közvetítését, és egyúttal gyengítse, gazdaságilag ellehetetlenítse, vagy kritikus álláspontjuk feladására kényszerítse a kormányzattal szemben kritikus véleményeket közlő médiumokat. A lágy cenzúra által okozott változások lassan történnek, a beavatkozások közvetettek, a folyamat nem látványos, évek alatt mégis alapjaiban változtatja meg a nyilvánosság szerkezetét.

Az elemzésünkben megállapítjuk, hogy bár a magyar médiapiac strukturális átalakítása évekkel ezelőtt nagyrészt befejeződött, még 2025 őszén is történt jelentős tulajdonosi átalakulás: a svájci Ringier kivonult a magyar piacról, nyomtatott és online portfólióját eladta az Indamédia csoportnak és ezzel tovább nőtt a Fidesz-közeli médiabirodalom. A tranzakció sajátossága, hogy erre már az Európai Médiaszabadság Törvény (EMFA) 2025 augusztusi hatálybalépése után került sor, és így már figyelembe kellett volna venni az EMFA médiapiaci összefonódásokra vonatkozó előírásait is. Ez nem történt meg, nyitva hagyva a kérdést, hogy a 2026-ban megalakult új Médiatanács bármilyen módon orvosolja-e az európai jog megsértését.

A magyar médiapiac továbbra is torzított, mint ahogy azt a 2025. évi árbevétel adatok is mutatják. A közszolgálati média költségvetését is beleszámolva 410 milliárd forint árbevételt a hírpiacon is jelen levő nagyobb médiacégek és ebből mindössze 23,4 százalék a független média részesedése. Ez az arány jól mutatja a torz magyar piaci viszonyokat, évek óta foglyul ejtett piacról beszélhetünk. Ha valami változni fog a következő években, akkor ez egészen biztosan, hiszen a Fidesz-közeli médiabirodalom összeomlása a választások után azonnal megkezdődött.

A rádiós frekvencia pályázatok az előző évekhez képest is kifejezetten visszafogott hatósági működésről árulkodnak. Mindössze 17 rádiós pályázatra került sor 2025-ben, ebből 15 volt eredményes és nem meglepő módon többségben vannak a kormányközeli tulajdonosok vagy egyházak nyertes pályázatai. Alighanem ezen a területen is jelentős változások várhatóak, ha az új Médiatanács megkezdi a munkáját, hiszen bőven lesz mozgástér új frekvenciák kiosztására.

Az elemzésben minden évben megtalálható általános áttekintés, közszolgálati média összefoglaló, a médiapiaci események és a médiajogi környezet változása mellett egy fontos új téma is megjelent: újságírók beszélnek arról, hogy a mesterséges intelligencia (AI) milyen új lehetőségeket és kihívásokat jelent az újságírás számára. Az interjúkból kirajzolódott, hogy a szerkesztőségek eléggé különböző gyakorlatokat követnek az AI használatot illetően, és egyfajta átmeneti állapot jellemző: az eszközök beszivárognak és a szerkesztőségeken belül konszenzusos normák alakulnak ki, de nem jellemző a részletekre kiterjedő belső szabályozás.

A teljes jelentés itt olvasható: