Az „emelt fővel távozó” Rétvári valószínűleg nem ellenőrizte a friss adatokat, mielőtt a magyarok kiemelkedő gyermekvállalási kedvével büszkélkedett


2023-ban még a magyar termékenységi ráta volt a harmadik legmagasabb az EU-ban, aztán alaposan visszaestünk a rangsorban.

Az Orbán-kormányok kiemelt célja volt a demográfiai adatok javítása és a magyarok gyermekvállalási kedvének növelése. Orbán Viktor a „magyar nagystratégia” részeként beszélt a 2,1-es termékenységi ráta, tehát a „demográfiai önfenntartás” eléréséről 2035-re (a termékenységi ráta azt fejezi ki, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett).

A termékenységnövekedés az utóbbi hetekben is megjelent a fideszes politikusok kommunikációjában. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium leköszönő államtitkára április 29-én arról posztolt, hogy a kormány emelt fővel távozik, mert „az elmúlt 16 évben Magyarország nagy lépésekkel haladt előre”. Bejegyzésében egy hosszú, a felvezetés szerint az elmúlt 16 év kormányzati eredményeit tartalmazó felsorolást közölt. Ennek egyik pontja a következő állítás volt:

„Az utolsó helyről az uniós élmezőnybe jöttünk fel az EU-ban a gyermekvállalási kedv tekintetében (termékenységi ráta).”

Vitályos Eszter a választás előtt pár nappal osztotta meg ugyanezt a listát, benne a kiemelkedő magyar gyermekvállalási kedvről szóló állítással.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint azonban nem igaz, hogy uniós élmezőnyben van a magyarok gyermekvállalási kedve.

A februárban közölt 2024-es adatok szerint a magyar termékenységi ráta (1,41) egyértelműen a középmezőnybe tartozik. Az EU-átlag valamivel alacsonyabb (1,34), de így is előttünk van tíz EU-tagország, többek között Bulgária, Szlovénia, Dánia, Horvátország, Szlovákia vagy Svédország.

Az ugyanakkor igaz, hogy 2010-ben a magyar érték (1,25) az EU-ban a legalacsonyabb volt, 2023-ban viszont 1,55-tel már a harmadik legmagasabb Bulgária és Franciaország után.

2023 volt egyébként az egyetlen év, amikor a magyar termékenységi ráta felfért az uniós rangsor dobogójára. 2024-re komoly visszaesés történt, bár a 2010-es sereghajtó helyezéshez képest még így is jelentősen kedvezőbb a pozíciónk.

Az Eurostatban még nincs más országokkal összehasonlítható 2025-ös adat, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes számai szerint a magyar termékenységi ráta 2025-re tovább esett (a KSH termékenységi rátája módszertani különbségek miatt némileg eltér az Eurostatétól, de a tendenciák ugyanazok).

A termékenységi arányszámot két érték befolyásolja: a szülőképes korú nők és az élveszületések száma. Tehát önmagában a több vagy kevesebb gyerek nem jelent szükségszerűen nagyobb vagy kisebb termékenységi rátát. Ezzel együtt tény, hogy Magyarországon a KSH előzetes adatai szerint 2025-ben összesen 72 ezer élveszületés történt, ami a valaha regisztrált legalacsonyabb érték.

Vitályos és Rétvári hosszú „eredményfelsorolásából” korábban más témákról is írtunk. Így például bemutattuk, miért félrevezető azt állítani, hogy

(Címlapi fotó: Németh Dániel/444)

Follow us

Follow HDMO on our social channels to stay up to date with our latest news.

Contact us!

Have a question? Send us an email:

Co-funded by the European Union. Views and opinions expressed are, however, those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the European Health and Digital Executive Agency. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible for them.

Európai Unió

Co-funded by the European Union.