HÍREK, NARRATÍVÁK, MÉDIUMOK 2023-2024


A HDMO projekt keretében kétszer négyhetes tartalomelemzést készítettünk nyolc országos hírforrás politikai/közéleti híreiben felbukkanó narratívákról 2023 és 2024 azonos időszakában, melyek közül a második az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampányidőszakára esett. Célunk az volt, hogy megnézzük a tartalmakat, van-e és ha igen milyen különbség a kampányidőszak és a mindennapok között, és hogy a hazai mainstream hírmédia részt vesz-e és ha igen, miként a politikai propaganda üzenetek terjesztésében.

A magyar médiapiac nyolc hírforrását vizsgáltunk meg: a nyomtatott napilapok közül a Magyar Nemzetet és a Népszavát, a hírportálok közül a 24.hu-t és az Origót, a televíziók közül az RTL-t és a TV2-t, illetve két közszolgálati médiumot, az M1/Dunát, valamint a Kossuth Rádiót.

A kutatásban alkalmazott újszerű módszertant részletesen ismertetjük a megjelenttanulmányban . Ennek középpontjában a közbeszédben rendszeresen megjelenő, sokszor bizonyos politikai aktorokhoz vagy más közéleti szereplőkhöz köthető üzenetek, narratívák szerepeltek. Ezeket a narratívákat különböző kategóriák mentén elhelyeztük egy konceptuális keretben, majd vizsgáltuk ezek megjelenését az egyes hírforrásokban.

Eredményeink alapján kirajzolódott, hogy a kormánypárti és kormánykritikus hírforrások napirendje jelentősen eltér, a közszolgálati médiumoké viszont inkább a kormánypártiakéhoz hasonlít.
A kormánypárti és közszolgálati hírforrások három kategóriában mutattak átfedést a leggyakrabban előforduló narratíváik tekintetében. Ezek a kormány politikai ellenfeleiről szóló narratívák, az Európai Unióval kapcsolatos narratívák és a Magyarország pozitív külpolitikai szerepéről szóló narratívák, míg a kormánykritikus hírforrások leggyakrabban a rosszul működő kormányzatról, a közszolgáltatások rossz állapotáról szóló narratíváknak adtak teret.
Elemeztük továbbá a különböző politikai szereplők megjelenését is e narratívákkal kapcsolatban. Egyrészt azt néztük meg, hogy kik beszélik el a narratívákat, illetve kik a célpontjai ezeknek, vagyis kiről szólnak és milyen attitűddel.

Az alábbi ábrán a hírforrások politikai irányultság szerinti összesített adatai alapján mutatjuk be három politikai szereplőkategóriának a narratívák elbeszélőiként való megjelenését.

A narratívákat elbeszélő politikai szereplők megjelenései a különböző politikai profilú médiumokban, időszakonként (megjelenés, db; N=573, 1910, 533)

Jól látható, hogy a kormánypárti hírforrásoknál a narratívák elbeszélésében a kormánypárti szereplők olyan mértékben domináltak, hogy mellettük az ellenzék által elbeszélt narratívák szinte nem is látszottak.

A narratívák leggyakoribb célpontjai és az azokkal szembeni attitűdök tekintetében is hasonló képet kaptunk a közszolgálati és kormánypárti hírforrások esetében. E téren az ellenzéki pártok megjelenései voltak többségben a nagyarányú negatív attitűddel megfogalmazott narratíváknak köszönhetően. A kormánykritikus hírforrásokban megjelenő narratívák pedig főként kormánypárti célpontokra irányultak, és túlnyomórészt szintén negatív hangnemben mutatták be őket.
Összességében jól láthatóvá vált, hogy a kormánykritikus médiumok sokkal kevésbé alkalmaztak visszatérő narratívákat, leginkább a kormányt kritizáló belpolitikai narratívák voltak azonosíthatók és elemezhetők. A magántulajdonban lévő kormánypárti médiában feltűnő volt a kormánypárti narratívák folyamatos használata, megerősítve azt a tudásunkat, hogy ezek a médiumok valóban a kormány befolyása alatt állnak. Az összes vizsgált hírforrás közül szinte csak az Origo és a TV2 esetében láttuk azt, hogy a választási időszakban jelentősen “felcsavarták a hangerőt”: sokkal több releváns hírelem, sokkal több narratíva, sokkal több pozitív megjelenés a kormánynak és sokkal több negatív megjelenés az ellenzéknek – minden elemzett aspektusból jól látszik, hogy ez a két médium kampányüzemmódba kapcsolt és élen járt a kormánypártok minden narratívájának, a háborús propagandának a közvetítésében is. A közszolgálati média sokkal visszafogottabb volt a kormánypárti narratívák ismétlésével, de az így is jól kirajzolódott, hogy a kormánykritikus narratíváknál sokkal gyakrabban jelentek meg a kormányt támogató üzenetek.

Follow us

Follow HDMO on our social channels to stay up to date with our latest news.

Contact us!

Have a question? Send us an email:

HDMO

Co-funded by the European Union. Views and opinions expressed are, however, those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the European Health and Digital Executive Agency. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible for them.

Európai Unió

Co-funded by the European Union.